Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-24
19 Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára lapunknak elmondta: a változással a jövőben az a biztosító fizeti majd az ellátást - mint ahogyan az Európai Unió országaiban is történik , amelyikhez a járulék befolyt, vagyis a Romániából Magyarországra áttelepülők után az ottani biztosító. A még hatályos, 196 1ben megkötött megállapodás alapján az, aki Romániában dolgozott és fizetett járulékot, de idős korában áttelepült Magyarországra, a magyar szabályok alapján, itteni forrásokból kap ellátást, és ez fordítva is így történik. Az új egyezmény ezt változtatja meg, de a megállapodásnak nincs visszamenőleges hatálya. Tehát akik már nyugdíjasok vagy még az egyezmény hatálybalépése előtt megállapítják a jogosultságukat, továbbra is a régi rend szerint kapják az ellátást. Jelenleg mintegy 22 ezer Romániából, vala mint 5500, a volt Szovjetunió államaiból áttelepült idős kapja a magyar nyugdíjfolyósítótól járandóságát. Az összeget az átlagos magyar ellátás alapján kalkulálják ki, és évente csaknem 20 milliárdot fizetnek ezekre a nyugdíjakra a magyar költségvetésből. Az egyezmény megújítására egyebek mellett azért is szükség volt, hogy ne a magyar adófizetőket terhelje az áttelepülők nyugdíja. A még hatályban lévő szabályok szerint ugyanis a Romániából áttelepültek Magyarországon magasabb összegű ellátást kapnak, mint ha a határ másik oldalán lennének nyugdíjasok. A román átlagnyugdíj 15314 forint, míg nálunk ez az összeg 56278 forint. vissza Koalíciós átejtés jogi csomagolásban - Az RMDSZnek a kisebbségi törvény mellett a Gozsduudvar ért is küzdnie kell Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. december 24. A Demokrata Párt (DP) a kormányprogramnak és minden korábbi írott koalíciós megállapodásnak fittyet hányva, újabb és újabb kifogásokkal áll elő, s mindent megtesz annak érd ekében, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kidolgozott és a bukaresti kabinet által az ősszel jóváhagyott kisebbségi törvénytervezet elfogadását megakadályozza. Emiatt az elmúlt időszakban az RMDSZ arra kényszerült, hogy a DP képvis előivel, majd koalíciós szinten újabb szakértői egyeztetéseket folytasson, s a hét elején a koalíciós pártok vezetői is tárgyalóasztalhoz ültek. Kompromisszum azonban nem született, így a kisebbségi törvény képviselőházi vitáját február 15re elnapolták. A demokraták a velencei bizottság jelentésére hivatkozva olyan módosító indítványok elfogadását szorgalmazzák, amelyek a törvényt éppen lényegétől, a kulturális autonómia intézményének létrehozásától fosztanák meg. Emil Boc demokrata pártelnök legújabb ja vaslata az volt, hogy a tervezetbe építsék bele a készülő decentralizációs törvény bizonyos elemeit is. Magyarázatképen Boc leszögezte: Csíkszeredának csakis annyi autonómiája lehet, mint Bukarestnek vagy Constantának. Az RMDSZ a liberálisokkal nem folyt atott külön egyeztetést, mert a Calin Popescu Tariceanu kormányfő vezette párt már többször leszögezte: a jogszabályt a kormány által elfogadott formában támogatja. A hadakozás elsősorban amiatt zajlik, hogy a létrehozandó autonómiatanácsok ne rendelkezzen ek vétójoggal a magyar intézmények működtetésével és vezetésével kapcsolatosan. A demokraták azt szeretnék, ha a kisebbségek csak konzultatív szinten fejthetnék ki a véleményüket akkor, amikor például magyar iskolaigazgatóknak vagy más magyar intézmények v ezetőinek a kinevezéséről, illetve leváltásáról van szó. A másik kifogás, hogy a törvény a nemzeti kisebbségek jogai helyett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóljon. Ez annak a régi román félelemnek a tükrözése, miszerint a nemzeti ki sebbségek kollektív jogainak elismerése a román nemzetállam széthullásához vezethet. Markó Béla RMDSZelnök, kormányfőhelyettes szerint a kisebbségi törvénytervezet szövegének újratárgyalása nem más, mint egy adott helyzet felfordítása, a korábbi egyezmé nyek megszegése. Markó többször élesen bírálta az elmúlt időszakban a demokraták szószegéseit. Ennek ellenére, a radikális erdélyi magyar csoportok vezetői úgy vélik, az RMDSZ próbálkozásai kudarcba fulladtak, a Moscovicijelentés a szövetség számára csúfo s kudarcot jelent, s a Székelyföld területi, illetve az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiájáért a harcot folytatni kell.
