Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-23
12 fog a munkamegosztás" - mondta az államtitkár, hozzáfűzve: a HTMH esetében is csupán a mű ködtetésre szánt alap csökken, ez viszont nem érinti a határon túli magyarok támogatását. Zilahi László, az Oktatási Minisztérium (OM) határon túli támogatásokért felelős főosztályvezetője szerint a határon túli magyarság számára az oktatási támogatás 20 05ben 800 millió forinttal volt több, mint tavaly. Ezt a pénzt a Szülőföld Alap oktatási kollégiuma használta fel - ez egyben kultúra, média, szociális és egyházügyi kollégium is , de az összeg nagy részét az oktatásra fordították. "Még nem tudom, mennyi t kapunk jövőre a pályázatokra, de vélhetően hasonló nagyságrendű összeggel egészülnek ki az OM határon túli támogatásokra szánt forrásai" - magyarázta Zilahi. A főosztályvezető kifejtette: "Az oktatási minisztérium határon túli főosztályának költségvetése mintegy 1,1 milliárd forint lesz jövőre, ami valóban kevesebb, mint az idei, de minden tárca kisebb költségvetéssel rendelkezik. Azonban a rendelkezésre álló összeg a többi forrással együtt - Apáczai Közalapítvány, Szülőföld Alap - több pénzt jelent, mint amennyi az idén jutott oktatási támogatásra". Zilahi elmondta, az Apáczai Közalapítvány január 9én tartja következő ülését, "amikor még a 2005ös fel nem osztott pénzekről dönt majd". Jó ideje nem ült össze a kuratórium, néhány napja pedig elhunyt Annu s József, az Apáczai Közalapítvány elnöke, ami szintén nehezíti a munkát. "2006ra, az ideihez hasonlóan, öthatszázmillió forint áll majd rendelkezésre a szakképzési alapból. Nincs ok aggodalomra, hiszen a határon túli magyar oktatás részére ugyanakkora, ha nem magasabb összeg áll rendelkezésre, hiszen a minisztériumi források mellett pályázni lehet a Szül őföld Alapban meglévő pénzekre, valamint az Apáczai Közlapítvány forrásaira" - hangsúlyozta az OM főosztályvezetője. vissza Erdélyi tévé helyett médiafejlesztés Új Magyar Szó 2005. december 23. Szerző: Guther M. Ilona Eg yetlen televízió helyett több erdélyi magyar nyelvű digitális média, rádió és televíziós stúdió fejlesztését szolgálhatja a Janovics Jenő Alapítványnak egy éve megítélt 300 millió forint - jelentette be Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési minis zter tegnap, miután Markó Béla RMDSZelnökkel megállapodott a szerződés módosításának részleteiben. Vagy elveszik, vagy elvesztik Markó Béla szerint az alapítvány kuratóriuma a mai napon ül össze Kolozsváron, hogy döntést hozzon ezzel kapcsolatban, így a szerződésmódosító okirat már a napokban aláírható lesz. A Janovics Jenő Alapítvány kérelmét a Magyar Köztársaság kormánya december 15i határozatával hagyta jóvá. Az összeg felhasználására az alapítvány ír ki pályázatot. "Az eredeti szándék az volt, h ogy ebből az összegből jöjjön létre az önálló erdélyi magyar televízió eszközháttere. Ez most is lehetséges lenne, csakhogy a további működéshez szükséges pénzt egyelőre nem sikerült megszerezni" - mondta Markó Béla. Az elején arról volt szó, hogy ezt a ma gyar kormány biztosítaná, de utólag kiderült, hogy ez nem fog megvalósulni. "Erdélyi magyar televízióra szükség van, de ennyi pénzből nem lehet működtetni" - szögezte le Markó Béla az ÚMSZ azon kérdésére, mi az álláspontja a MÚRE tiltakozását illetően, ame ly szerint kifogásolják az összeg más célra történő felhasználását. Közölte, a tervezett televízió működtetéséhez évente nyolcszáz millió és egy milliárd forint közötti összegre lenne szükség. A szövetségi elnök szerint: ha valaki képes ezt az összeget elő teremti és garantálja az évi biztosítását, akkor a 300 millió leghasznosabb felhasználása valóban az erdélyi TV lenne. Hozzátette, hogy akik megígérték, hogy a további összeg is rendelkezésre fog állni, választás elé állították az alapítványt, amely vagy l emondhatott volna a 300 millióról, vagy a rendeltetését nem megváltoztatva, hanem megnyitva, szintén audiovizuális célokra használja azt föl. Önállóan döntsenek a határontúliak "A szerz ődésen belül a Janovics Jenő Alapítvány önállóan dönt" - válaszolta kérdésünkre Kovács Kálmán. "Alapelvem, hogy a határon túli magyarok kérdéseiben közös stratégiai döntések mentén, de a határon túliak önállóan döntsenek" - tette hozzá. Kifejtette, azért t erjesztette a kormány elé ennek a határozatnak a módosítását és "vívta meg érte a csatát", mert azt gondolta, ha már egyszer a magyar kormányzat döntött erről, akkor mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez a pénz fel is legyen használva ilyen célr a.
