Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
8 választások ellen vívott forradalom szükségképpen a korlátozás nélküli hatalomért folyik, tehát totalitárius forradalom. Éppen négy éve, hogy Kerényi Imre utoljára cikket írt a Népszabadságba. Akkor a Fidesz volt hatalmon, és ő ezt írta a hatalomról: "A demokráciában a hatalom tiszteletreméltóan korlátozza önmagát. (...!) Ö nkorlátozását a hatalom nem szereti. Újsütetű demokráciákban kiváltképp nem. Nem ez a reflex. A hatalom falánk. Szeretne hatalmasabb lenni, hát próbálkozik. Ez a dolga. Ügyfelei - az írástudók, a művészek és a civilek - védekeznek. Ez a dolguk. Korábban ez ért vérükkel fizettek, ma érvelniük kell. Nyilvánosan." vissza Ukrajna - magyar képviselő nélkül? Népszabadság • Balla D. Károly • 2005. december 22. Könnyen előfordulhat, hogy a márc ius végére kitűzött ukrajnai választások után a kijevi törvényhozásban nem lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak. Az új választási törvény szerint csak pártlistán lehet parlamenti mandátumot szerezni, a bejutási küszöb három százalék. Nyilvánvaló, a negyvenhétmilliós országban a százötvenezer magyarnak semmi esélye arra, hogy saját pártja révén juttasson be jelöltet a parlamentbe. Mivel a kárpátaljai magyarság megosztott, és a két ellentábor, a KMKSZ és az UMDSZ különkülön alapított pártot, így az esély elenyésző. A bejutás lehetősége elméletileg mégis fennáll, ha bármelyik magyar párt belép valamely országos választási tömörülésbe, illetve ha az ukrán pártok magyar jelölteket indítanának. A Kárpáti Igaz Szó szerint Kovács Miklós KMKSZelnököt a J uscsenkoféle Nasa Ukraina (Mi Ukrajnánk) nevű tömörülés indítja - a 247. helyen. A lap közvéleménykutatásokra és szakértőkre hivatkozva megállapítja: a KMKSZ elnökének most sincs semmi esélye, hogy bekerüljön a 450 fős ukrán törvényhozásba. Némileg has onló cipőben jár Gajdos István UMDSZelnök, aki az egyesült szociáldemokraták színeiben lett 2002ben parlamenti képviselő, a tavalyi narancsos forradalom után átült a szocialistákhoz: emiatt az előbbiek szemében áruló, az utóbbiakéban konjunktúralovag let t. Maga Gajdos nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Olekszandr Moroztól, az Ukrán Szocialista Párt vezetőjétől a kárpátaljai magyarok mozgósítása fejében a befutónak számító 4050 hely valamelyikét kérte. vissza Ki a zsákból! A rossz kezdetnek ezúttal nem lett rosszabb vége, sőt. A "kegyes szándék" - a közös Európáért érzett felelősség - végül úrrá lett a gyakran kicsinyes tagállami torzsalkodásokon. A Brit Elnökség koránt sem indult jól, ami komoly kételyeket ébresztett a sikeres befejezéssel kapcsolatban. Tony Blair belépője baljós előjelű volt. A Luxemburgi Elnökség költségvetési javaslatának megtorpedózásáért - nem minden alap nélkül - a közmondásosan euroszkeptikus brit eket Európa fekete bárányává avatták. Sokan ekkor kezdtek - az Alkotmányos Szerződés ratifikációs folyamatának megtorpanására is utalva - az EU válságáról beszélni. Az ellenséges hangulatot csak ideigóráig tudta feledtetni Blair Európai Parlamentben elmon dott - egyébként szenzációs - beszéde, melyben hitet tett a közös uniós érdek, a szociális és versenyképes Európa mellett. Második, félidős beszédét már sokkal nagyobb szkepszis kísérte. A Brit Elnökség látszólag alig tett valamit az önmaga által kitűzött cél elérése, a költségvetési gordiuszi csomó megoldására. A szentként tisztelt, ám anakronisztikus kolonccá vált brit visszatérítések és a közös agrárpolitika megváltoztatása, a támogatási és szerkezeti rendszerek reformja rövidtávú teendőkké törpült más e urópai kihívások, például a demográfiai krízis mellett. Tony Blairnak persze részben igaza volt: az agrártámogatási rendszer - amelynek a francia gazdák a fő haszonélvezői - valóban megérett a reformra - ez mellesleg a magyar mezőgazdaság versenyképességét is szolgálná. Ugyanakkor a még Margaret Theacher által kiharcolt ("I want my money back!"), évi kb. 5 milliárd eurós költségvetési visszatérítés a tárgyalások legfogósabb problémájának bizonyult. Ezt az összeget a britek eredetileg azért kapják, mert elté rő mezőgazdasági struktúráik és az uniós befizetési rendszer sajátosságai miatt egyenlőtlenül részesültek az agrártámogatásokból. Az új, szegényebb tagállamok csatlakozása, az
