Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-17
5 feltűnni, a legvalószínűbb teória szerint Franciaország déli részén, Calvi környékén lelt menedékre, ahol egykori fr ancia harcostársai segítették. Gotovináról még elfogása után is sokan fantomként beszélnek. Az elkövetkezendő években megtudhatjuk, valóban "nemes hadvezér", netalán kegyetlen parancsnok, avagy csak egy közönséges bűnöző volte. Rónay Tamás vissza Volt szövetségesek belharca Ukrajnában Népszava, 2005. december 17. Öt évvel a Gongadzegyilkosság után még mindig folyik a ködösítés. Mintha minden a legnagyobb rendben volna. Az amerik ai külügyminiszter közelmúltban tett ukrajnai látogatásakor követendő példának állította Ukrajnát Oroszország elé. Csakhogy a Gongadzegyilkosság körül kirobbant újabb botrány azt bizonyítja, hogy a fiatal demokrácia belső harcoktól, feszülő ellentétektől ter hes. A Gongadzegyilkosság hosszú évek óta az ukrán politika visszatérő témája, a hatalmat megdöntő ellenzék kezében mindig éles fegyvernek számított. Ezzel bizonyította, milyen kíméletlen, semmilyen eszköztől vissza nem riadó az a kijevi elit, amelynek me nesztésére felesküdött Juscsenko tábora. grúz apától és ukrán anyától származó, Tbilisziben született Georgij Gongadze újságíró a korábbi rendszer ádáz kritikusa volt. Sem az államfőt, sem a mögötte álló embereket nem kímélte. 2000 őszén az esti órákban, útban kijevi otthona felé, eltűnt. Nem sokkal később egy főváros melletti erdőben talált, lefejezett és savval leöntött holttestben felfedezni vélték. A DNSvizsgálat a gyanút igazolta. A politikai bomba akkor robbant, amikor nyilvánosságra hozták azokat a kazettákat, amelyek arról tanúskodtak: Leonyid Kucsma államfő adott megbízást Gongadze elrablására. Hamarosan egy videofelvétel is a parlament elé került, amelyben Mikola Melnicsenko, az ukrán biztonsági szolgálat Egyesült Államokba menekült őrnagya mag ára vállalta a leleplező magnófelvételek rögzítését. A lavina elindult, s az elit több kulcsfiguráját magával ragadta. Bár Kucsma hatalma még egy ideig túlélte a vádakat, a Gongadzeleleplezéssel is megizmosodó ellenzék végül elsöpörte az elnököt és rendsz erét. Azt hihette volna az ember, hogy az Ukrajnát évekig lázban tartó történet végére most már pontot tesznek. Csakhogy nem tettek. Hiába jelentette be az év elején Juscsenko elnök, hogy az újságíró megölésével gyanúsított személyeket őrizetbe vették, és ezzel végleg megoldódott a gyilkosság rejtélye. Az igazi rejtély csak ezután kezdődött. Mert hiába vallották be a tettesek, a rendfenntartó erők magas rangú tisztjei a bűntényt, az igazi okokhoz és megrendelőkhöz csak nem jutottak közelebb. Még az után se m, hogy két golyó nyomával a fejében holtan találták a legfőbb gyanúsítottat, Jurij Kravcsenko volt belügyminisztert éppen azon a napon, amikorra a főügyészség beidézte őt kihallgatásra a Gongadzeügyben. Az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elnöke titko s megállapodást sejtett Kucsma és Juscsenko között. E szerint az új ukrán elnök jogi sértetlenséget ígért elődjének, s ebben csak a volt belügyminiszter akadályozhatta volna meg. Mára azonban már nem ez a fő kérdés. Sokkal inkább az, milyen okok késztetik az új demokrácia embereit a ködösítésre? Mert ködösítésből manapság is éppen elég jut az ukrán közvéleménynek. A legújabb a legelképesztőbb. Mikola Melnicsenko, aki korábbi vallomásával elindította a leleplezések áradatát, most hazatérve az Egyesült Államo kból teljesen új verzióval állt elő. Most már nemcsak Kucsma volt elnököt vádolja a gyilkosságban való részvétellel, hanem Volodimir Litvin házelnök kezét is véresnek látja. Ennél is érdekesebb, hogy váratlan fordulattal az őrnagy most már nemcsak, és nem is elsősorban politikai okot vél felfedezni a gyilkosságban. Azt állítja, hogy az újságíró és a mai házelnök között egy nő iránt táplált érzéseik miatt robbant ki a vita, s ez vezetett a bosszúhoz. Vajon ez miért csak most, évekkel a nagy botrányt okozó leleplezés után jutott eszébe Melnicsenkónak? A sajtó csak találgat. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az újabb fordulatnak köze lehet a tavaszi parlamenti választásokhoz. Juscsenko elnök táborának pozíciója ugyanis megingott, miután korábbi támogató inak egy része elpártolt tőle. Borisz Berezovszkij Lonbonban élő orosz oligarcha nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy mindenki új fogódzkodót keres magának, és fogást ellenfelein. Berezovszkij, akit korábban Melnicsenko lelkes támogatójaként tartottak számon, most éppen azzal van elfoglalva, hogy volt pártfogoltját befeketítse. Azt állítja, hogy az csak az orosz titkosszolgálatok bábja. Mellékesen azt is most tartotta fontosnak megerősíteni, hogy 31 millió dollárral segítette a narancsos forradalom győz elmét.
