Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-01
24 osztrákokra bízni a megállapodást, Baráth óvatosabban fogalmazott. Bár a miniszterelnöknek igaza van abban, hogy egy semleges segítő kéz jól jönne a kompromisszum kialakításához, de szerinte veszélyes lenne a jövő évig várni. "Ma még van erkölcsi kényszer a briteken – mondta – , hiszen mégiscsak ők elnökölnek, később könnyebb lesz élniük a vétójogukkal." Maradt a patthelyzet Az újaknak járó támogatást korábban senki sem kérdőjelezte meg. Júni usban többek között azért omlottak össze a tárgyalások, mert a legnagybb nettó befizetők, a svédek és a hollandok csökkenteni akarták hozzájárulásukat a büdzséhez, a britek pedig csak akkor engedtek volna a nekik járó 5,5 milliárd eurós visszatérítésből, h a az EU újabb átfogó agrárreformot fogad el. A franciák ezt elutasították. Azóta az álláspontok, ha lehet, még inkább megmerevedtek. A brit kormányfő az agrárreform kérdésében most is leginkább magának kedvezett. A kisebb költségvetés kisebb befizetést jel ent, s így az esetleg elvesző visszatérítés is kisebb kiesés Londonnak, azaz nem romlana nettó pozíciója. A parlament vétózhat A magyar európai parlamenti (EP) képviselők pártállástól függetlenül szintén elutasítják a brit javaslatot, és ebben a többi tí z új tagállam képviselőinek többsége is egyetért. Ez azért is fontos, mert a költségvetésről nem elég a tagállamoknak megállapodniuk, az EPnek is jóvá kell hagynia. Szájer József (Fidesz) szerint a nyilvánosságra került információk riasztók, és tiltakozn i kell a britek magatartása miatt. Ugyanakkor az Európai Néppártban úgy látják, az új tagállamok egy részének, köztük a magyar kormánynak is van felelőssége abban, hogy ilyen javaslatok születhettek. Például a júniusi tárgyalások utolsó pillanataiban felaj ánlották, hogy lemondanak egy nagyobb összegről, s ezzel gyengítették tárgyalási pozíciókat. Másrészt a támogatások lassú felhasználása miatt hivatkozhatnak a britek arra, hogy kevesebb is elég lesz az újaknak, úgysem tudják elkölteni – mondta lapunknak Sz ájer. (A magyar pénzfelhasználásról részletesebben a 11. oldalon.) Tabajdi Csaba vezetésével tegnap ülést tartottak a visegrádi négyek, illetve Ausztria és Szlovénia szocialista képviselői, és szintén elutasították a javaslatot. El kell kerülni, hogy a ré gi tagállamok különalkukkal megosszák az újakat, s így rosszabb pozícióba kényszerítsék őket – mondták. Az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel Blairt, hogy ne viselkedjék fordított Robin Hoodként. José Manuel Barroso szóvivője szerint hosszasan é s őszintén elbeszélgetett a brit kormányfővel, és figyelmeztette: ne a szegényektől vegyen el pénzt, hogy a gazdagoknak adhassa. Ezt Robin Hood ellenfele, a nottinghami seriff teszi. Rockenbauer Nóra vissza Hivatalos ma gyarázatot vár az EU a CIAgépek ügyében Magyar Hírlap, 2005. december 1. Az Európai Unió magyarázatot kér Washingtontól a repülőterein többször is landoló CIArepülőgépek ügyében. Az Európai Unió hivatalosan is bekeményített, Franco Frattini igazságüg yi biztos viszont visszavonta korábbi fenyegetését az európai repülőtereken landoló CIAgépekkel kapcsolatban. Most már hivatalos: az Európai Unió magyarázatot kér Washingtontól a repülőterein többször is landoló CIArepülőgépek ügyében. A soros EUelnö k NagyBritannia az unió nevében levelet küldött az Egyesült Államok kormányának, hogy tisztázza: a CIA gépei valóban vitteke terrorizmussal gyanúsított foglyokat európai repülőterek érintésével titkos őrzőtáborokba. A kéréssel egy időben a Liberty brit emberi jogi csoport kijelentette: felkért több, területileg illetékes rendőrkapitányságot, hogy vizsgálják ki: szálltake le CIAgépek angol és skót repülőtereken. A Liberty kész pert is indítani a brit kormány ellen azon a címen, hogy kínzáshoz és emberra bláshoz nyújtott segítséget. Washington már a levél kézbesítése előtt megígérte: válaszolni fog a tagállamok kérdéseire. Ezzel az amerikai kormány először ismerte el, hogy a CIAgépek ügye sértheti európai szövetségeseit. A ügy központi szerepet kap Condo leezza Rice jövő heti európai látogatásán is. Az amerikai külügyminiszter a többi között Romániába is ellátogat, ahol a Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint az Egyesült Államok titkos fogolytelepeket tart fenn. A titkos börtönök ügyében már az Európa Tanács és az Európai Bizottság is nyomoz. Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi és jogi biztosa a hét elején még arról beszélt, hogy a börtönöknek otthont adó tagállamok súlyos következményekre, akár szavazati joguk felfüggesztésére is számí thatnak. Frattini tegnap a La Libre Belgique című belga lapban már óvatosabban fogalmazott. "Ha az Egyesült Államok azt mondja nekem, hogy európai területen soha nem volt titkos börtön, hitelt kell adnom a szavának" – hangoztatta, és felhívta a figyelmet, hogy ilyen kérdés ekben nem szabad ítéletet mondani addig, amíg egyértelmű bizonyítékokat nem találnak. "Puszta
