Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-09
8 fejezetet kérdőjelezték meg, és arra is magyarázatot vártak, milyen joggal nem rendelkezik a kisebbség, amit ezzel a törvénnyel v égül is el akar érni? Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Hozzátette még, hogy ez az autonómiaforma a leghatékonyabban a csekélyebb létszámú ki sebbség önazonosságának meg őrzését szolgálja. Asztalos Ferenc RMDSZképviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Felvezetésében az alkotmányos előírásokból és a kormányprogram megfelelő passzusának idézésével indokolta meg a kisebbségek jogállásáról szóló törvény szükségességét. Arról is beszélt, miként jelennek meg a kollektív jogok a különböző szabályozásokban és jelezte azt az EUs követelményt is, hogy követendő út a decentralizálás, a szubszidiaritás alapján, valamint az önkormányzatiság. Elmondta azt is, hogy Európában számtalan autonómiaalternatíva mûködik: 16 országban mintegy ötven nemzeti közösség sorsát rendezi. Arra is figyelmeztett, hogy a kulturális autonómia csak Románia jogrendjében újdonság, és ezt állapította meg a bizottság is. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EUs csatlakozásának szerz ődésében és a legutóbbi országjelentésben is, amely leszögezi, hogy a kormány elfogadta ezt, hátravan még a parlamenti egyetértés. A kisebbségi törvényről szólt Markó Béla RMDSZelnök sajtótájékoztatója is. Miniszterelnökhelyettes elmondta: a törvényter vezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült, a nézeteltérések hangsúlyosabbakká váltak. Pedig törvényen innen és túl a jogszabály elfogadása Románia számára hatalmas tét. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát ma nipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. Hozzátette: a kisebbségek jogállásáról szóló szabályozást els ősorban nem azért kell elfogadni, mert ez egyfajta EUs követelmény. Elsősorban saját ösztönzésünkre kell cselekednünk a kérdésben és egyetértenünk azzal, hogy a kisebbségek helyet kapjanak a döntéshozásban. vissza MPSZ: pusztán autonómiát akarunk, nem önálló államot Erdély.ma [ 20051208 - 15:43:27 ] A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete közleményben üdvözli a román kormány azon törekvését, mely szerint több pénzt juttat a kisebbségek identitásának megőrzés ére, kultúrájuk ápolására. Viszont továbbra sem tudják elfogadni, hogy a magyarságnak kiosztott keret, a több mint 70 milliárd régi lej felől az RMDSZ által létrehozott és teljességében RMDSZ elöljárókból álló kuratóriumok döntsenek. Felidézik Markó Béla R MDSZ elnök elmúlt hetekben tett kijelentését, hogy „a támogatások elosztásában nem valósítottuk meg az objektivitás csimborasszóját”, tehát elismerte, hogy részrehajlással kerülnek elosztásra az összmagyarságnak szánt pénzösszegek. Az MPSZ kéri, alakulja nak új kuratóriumok, melyekben ne csak az RMDSZ vezetői vegyenek részt, hanem bővüljön ki a romániai magyarság reprezentatív személyiségeivel, valamint a civil szervezetek képviselőivel, illetve a teljes erdélyi magyarság érdekeit szolgáló EMNT és SZNT sza kembereivel. Emlékeztetnek, hogy a Szövetség két költségvetésből is gazdálkodik, mivel „parlamenti pártként” jelentős kormány általi támogatásban részesül. Felhívják a figyelmet Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének Pristinában tett kijelentésére, mely szerint Európában van hely újabb államoknak is, ha azok készek tiszteletben tartani az európai értékeket. Ennek ellenére a Magyar Polgári Szövetség kijelenti, nem kívánja új állam létrejöttét Erdély területén, melyet a fentiek fén yében még az EU is tolerálna, hanem pusztán autonómiát az erdélyi magyarságnak, s területi autonómiát a székelyföldi magyarságnak Románia határain belül. Basescu újabb nyilatkozata is megerősíti az MPSZt ebben a kérésében, aki a koszovói helyzet megoldása ként az autonómia intézményét látja helyénvalónak, ugyanis úgy véli az önrendelkezés el nem ismerése sok rosszat hozhat az albánoknak és a szerbeknek egyaránt. vissza
