Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-08
26 tisztábbá, közérthetőbbé és a gyakorlati politikában is cselekvésre válthatóvá válnak ezek az aspektusok. Így válhatunk valódi sikerközösséggé. A szülőföldről elvándorlásnak - a mai világban - bizonyára a legfőbb, de nem kizár ólagos oka az egzisztenciális helyzet. A Szülőföldprogram és a hasonló törekvések az otthonmaradás anyagi biztonságát segítik megteremteni. De nem mondhatunk le a politikai, kulturális és morális eszközökről, a parlamenti, kormányzati, önkormányzati, egyh ázi és civil szervezeti, sőt személyes kapcsolatok hálójában rejlő lehetőségekről sem. Erősítenünk kell annak tudatát és érzését a nemzeten belül - az anyaországban és annak határain túl is , hogy fontosak vagyunk egymásnak. S hogy ne csak egyirányú utcán ak tűnjön ez a kapcsolat, ahhoz a vezető politikusok sokkal több, hétköznapi, valóságközeli személyes tapasztalatára, élményére, fizikai jelenlétére is szükség van. Akkor talán nem kiáltanának ennyien és azonnal nacionalizmust a határ mindkét oldalán. Tanu lhatnánk más országoktól is, ahol az egyes nemzetrészek gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatrendszere jól és tudatosan egészíti ki a hivatalos diplomácia eszköztárát, miközben tisztességes ország, illetve nemzeti imázst teremtenek. Mindeközben a par tnerországok többségi politikusaival és lakosságával is meg kell tudnunk értetni, hogy ez a kapcsolatrendszer nemhogy érdekeik ellen, de inkább hasznukra van. A határon túli magyar közösségekkel pedig azt, hogy ez nem árulás, hanem egy időben, térben és módszereiben eltérő eszközöket igénylő, de róluk és értük is szóló diplomáciai folyamat. Az alábbiakban kicsit részletesebben az új parlamenti bizottság létrehozásának körülményeiről is szólok. A tényekről, először. M ár 2003ban felkaroltam Csapody Miklós képviselő úrnak a bizottság létrehozására irányuló kezdeményezését. Ennek eredményeként a Határon Túli Magyarok Bizottsága felállításának a kérdése a Kárpátmedencei Képviselők Fóruma (továbbiakban KMKF) tanácskozásai n két alkalommal is napirendre került. Az ülést előkészítő bizottság konszenzussal fogadta el Csapody képviselő úr javaslatát. (A döntés szépséghibája csupán az volt, hogy a Fidesz képviselője az ülésen nem vett részt.) A 2005 szeptemberi, négy párt rész vételével zajló csúcstalálkozón Csapody Miklós javaslata alapján a következő kompromisszumos szöveg született: "A KMKF felkéri a Magyar Országgyűlést, hogy a Határon Túli Magyarok Bizottsága létrehozása érdemi és hatékony működése érdekében, valamint a tar talmi együttműködés kérdésében kezdődjön egyeztetés a Fórummal." Ezt követően a Házbizottság elé vittem a bizottság létrehozásának ügyét. Majd négypárti egyeztetéseket szorgalmaztam e témában, tekintettel a teljes körű konszenzus szükségességére. Az Orsz ággyűlés elnökének ugyanis ilyen esetben csak arra terjedhet ki a felelőssége, hogy az ilyen jelentőségű kérdéseket a Házbizottság elé tárja, illetve segítse a konszenzus létrejöttét. Bár a Házszabály elvileg lehetőséget biztosít az elnök számára, hogy enn ek hiányában javaslatot tegyen akár egy új bizottság létrehozására is, a gyakorlatban ez a szabály nem érvényesülhet, mivel a ciklusváltáskor a négy párt által létrehozott politikai megállapodás konszenzussal rögzíti a mindenkori bizottsági szerkezetet, me lynek megváltoztatása a megállapodás módosításával jár. Egyébiránt a Házbizottság kizárólagos jogosítványai közé tartozik egy új állandó bizottság felállításának kezdeményezése. Ezt az ügyrendi bizottság is megerősítette ez év áprilisi döntésében, amikor megállapította, hogy az MDFfrakció tagjai által benyújto tt, a Határon Túli Magyarok Bizottsága létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat nem házszabályszerű. Tehát a házelnök ebbéli szerepe sajnos igen behatárolt, korlátozott, lépései nem csak személyes akaratán múlnak. 1990 óta töretlen az a gya korlat, hogy új állandó bizottságot csak konszenzus alapján lehet létrehozni. Ez elsősorban a kisebbségben maradt frakciók jogait védi, s korlátot szab annak, hogy a kormánypárti többség a többi frakció egyetértésének hiányában is újabb bizottságokat hozha sson létre. Az új állandó bizottság felállításának tehát előfeltétele volt a parlamenti pártok között létrejött, 2002. május 13án kelt - többször módosított - politikai megállapodás módosítása, ami - hasonlóan a Házbizottság döntéséhez - teljes konszenz ust igényel a frakciók részéről. A Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását valamennyi frakció támogatta, de hosszas tárgyalásokat követően sem sikerült egyetértésre jutni egyes - elsősorban a bizottság tisztségviselői helyeit érintő - kérdések
