Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-08
18 szakszolgálatoktól beérkező információt Mladic állítólagos hollétéről, az elmúlt néhány hónapban öt nagyobb razziát tartottak különféle helyszíneken, de nyomát sem látták a szökevénynek. A hatóságok erőfeszítései elle nére Ljajic nem hiszi, hogy Ratko Mladic december 15ig Hágában lesz. Aznap tesz jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsnak Carla Del Ponte, és a belgrádi politikus szerint a hágai főügyész beszámolója kedvezőtlen lesz Belgrádra nézve, részint azért is, mert a hatóságok április óta nem adtak ki egyetlen hágai vádlottat sem. A kormánytanács elnöke emlékeztet arra, hogy a Hágával való együttműködés hiánya miatt Brüsszel bármikor megszakíthatja a társulási tárgyalásokat. Bár Ljajic azt reméli, hogy ez most nem történik meg, de Carla Del Ponte jelentése után Brüsszel feltehetően kiosztja a "sárga lapot", ami komoly figyelmeztetés lesz Belgrádnak. Szerbiai kormánypolitikusok korábbi nyilatkozataikban már felkészítették a közvéleményt arra, hogy a főügyész ked vezőtlen beszámolója miatt nehéz idők várhatnak az országra, és a komoly tekintélyvesztés mellett ez tükröződhet majd a Koszovó jövőbeni státusáról folytatandó tárgyalásokon is. vissza Sólyom László szerint a nemzetiségi k érdések megoldásához kölcsönös empátia kell Pozsony, 2005. december 7., szerda (MTI) - Sólyom László nem várja el, hogy a nemzetiségi kérdéseket az uniós tagság meg tudja oldani, mert véleménye szerint ehhez a feszültségek történeti okainak tisztázása és kölcsönös empátia kell. A magyar államfő csütörtökön kezdődő kétnapos hivatalos szlovákiai látogatása előtt exkluzív interjút adott a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek, melyben kifejtette: jónak és perspektivikusnak látja a magyarszlovák viszonyt, egyszersmind emlék eztetett arra, hogy "vannak még feszültségek" és ezeket Pozsonyban tisztázni szeretné. Az elnök Magyarország összes szomszédját, különösen a szintén az Európai Unióhoz tartozó Szlovákiát stratégiai partnerének tekinti, és úgy látja, hogy az ott élő fél milliós magyarság különös érdekközösséget teremt a két ország között. Várakozásai szerint "Pozsonyban nagyon egyszerű lesz eloszlatni a félreértéseket", hiszen a két ország államfőinek viszonya mindig is kedvező volt. A közös országhatár északi sávja m entén élő, jelentős lélekszámú szlovákiai magyar közösség helyzetét a magyar államfő több szempontból is jónak látja, mert a magyarok be tudtak illeszkedni az ország politikai rendszerébe, politikai képviseletük, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) adja a kormá ny miniszterelnökhelyettesét, ráadásul a kabinet három miniszteri posztját is. "Progresszív tényezői a szlovák politikai életnek" - fogalmazott az elnök. Hozzátette: persze, mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetnének további jogos követeléseik, példáu l a magyar a magyar kultúra támogatását, a nyelvhasználat kiszélesítését illetően. Emlékeztetett arra, hogy ebben a tekintetben Szlovákia nemzetközi egyezményekben is elkötelezte magát. Sólyom jelezte: üdvözölni tudná, ha a szlovákiai magyarok jogi státusá t önálló nemzetiségi törvény is erősítené. A magyarországi szlovákság helyzetét az államfő hasonlónak látja. Szavai szerint: a magyarországi szlovákok "köztársaságunk egyenjogú és megbecsült polgárai," akiknek a magyar alkotmány széles körű jogok által biztosítja a nemzeti identitásuk megőrzéséhez, önszerveződésükhöz szükséges feltételeket, önkormányzati, kulturális és oktatási intézményeik működtetéséhez komoly anyagi forrásokat biztosít a számukra. Az elnök tisztában van azzal is, hogy e téren "vannak még teendőink." Az európai uniós alapelvek jelentőségét hangsúlyozó magyar államfő szerint ezek az elvek szorosabb gazdasági és kulturális kötődés lehetőségeit kínálják, jóllehet "nem várom el, hogy az uniós tagság megoldja a nemzetiségi kérdéseket," mert ezt a feszültségek történeti okainak tisztázása, a kölcsönös empátia feltételezi. Az uniós tagságtól azonban elvárható a határ menti régiók együttműködése. Kijelentette: máris örömmel látja, hogy a határt képező Ipoly folyó fölött újra hidak épülhetne k, emberi kapcsolatok jöhetnek létre. Ez a szabad munkaerőés tőkeáramlás mellett "olyan pozitívum, amely megújít egy egységet, amelyre KözépEurópában mindenképpen szükség van. Ez az egység úgy jön létre, hogy mindenki megőrzi az identitását" - mondta egy ebek között a magyar államfő, aki a BősNagymaros kérdését is mielőbb rendezettnek szeretné látni, de nem érti, hogy az évtizede tartó szakértői tárgyalások szóbeli megállapodásai miért futnak azonnal zátonyra, amikor azokat már papírra is kellene vetni. vissza Januártól csíkszeredai főkonzulátus Népszava, 2005. december 8. Január első napjaiban, hatfős stábbal kezdi meg működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus - mondta a külügyi szóvivő. A főkonzulátus várhatóan 2006 márciusától tevékenykedhet majd végleges helyén - közölte Polgár
