Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-01
16 Az uralkodói jelvények és az állami szimbolika kutatás a önálló diszciplína, az abban elért nemzetközi eredmények bizony hasznosak azon bizottság számára, amelyik éppen mostanában a Magyar Köztársaság kialakítandó jelképrendszerén munkálkodik. A diplomatika az oklevéltan tudománya és gyakorlata. Bizony oklev éltár a világon mindenütt van és mindig is lesz, s az ott elvégz endő munka nem merül ki mind újabb számítógépes adatbáziskezelő programok és azokat bolognai BA fokon működtető technikusok alkalmazásában. Regionális kutatások? Éppenséggel nem aktuálpolitikai jelentőség nélkül való ma az az egész középkori és újkori E urópára kiható elemzés, mely szerint Európa három régiója között Magyarország sem Nyugat, sem KeletEurópához nem tartozik, hanem egy KöztesEurópához? Minden történész tudja, hogy Szűcs Jenő mit értett ez alatt: errefelé jelen vannak ugyan a nyugateuróp ai intézmények, de azokat keleteurópai módon működtetik. És jó lenne, ha az idegenforgalmunk a történészek által megírt kézikönyvek nélkül csupa közhelyet vagy ostobaságot tárna a külföldi turisták elé - a sumer rokonságig bezárólag? Hazai történeti kutat ás nélkül a Külügyminisztériumban folyó elemzések mindig csak régi, netán kizárólag külföldiek által készített, velünk szemben esetleg barátságtalan beállítású művekre lennének kénytelenek támaszkodni. A magyar régészetet egyetlen rendelettel meg lehetne f ojtani, de ezt hogyan számolnánk el a világ előtt, amikor bizonyos népek történeti kérdéseire a megoldást egyedül a mi földünk rejti, s ezért a választ kifejezetten tőlünk várják? Régészetünknek az elmúlt 20 év során napvilágra került hatalmas és óriási je lentőségű leletanyag révén most éppen volna esélye arra, hogy visszanyerje azt az előkelő pozíciót, amit Magyarország a XX. század közepéig a világ kutatásában betöltött, de ehhez képest a feltárt leletek restaurálására, feldolgozására, tárolására sem teli k, a műkincstolvajokkal szemben pedig tehetetlenek vagyunk. Lehet, hogy akadna, aki az MTA Régészeti Intézetének egész KözépEurópában egyedülálló történeti genetikai laboratóriumát szívesen egyenlővé tenné a földdel, de a tudományos világ egyöntetű vélemé nye szerint e munka óriási hatással lehet a Kárpátmedencei népek múltbéli viszonyának pontosabb megismerésére, és azáltal valamennyiüknél a nemzeti tudat formálására. A felsorolást még hosszan folytathatnám. Nem titkolom el mély aggodalmamat: a jelek sz erint nálunk az az abszolút érvényű axióma van megkérdőjeleződőben, hogy a tudás és a még többet tudás maga az, ami hasznot hajt az emberiségnek. A haszonelvűség hatalomra kerülésével a magyar tudomány léte, különösen pedig a múlt megismerése forogna kocká n. Befejezésül arra a képre emlékeztetek, amit egy filozófus festett le: milyen nehéz egy vaknak megmagyarázni azt, hogy mi a "fehér", tudniilik az nem csak hideg, mint a hó, és nem csak édes, mint a cukor. Denis Diderotnak a címben utalt könyvéből (Levél a vakokról, London, 1749) tanultak a felvilágosodás emberei, s ez a mi reménységünk. vissza A szerző az MTA Régészeti Intézetének igazgatója Az MTA Tudomány, innováció, életminőség című konferenciáján elhangzott előadás röv idített szövege. "Javaslatom innovatív, radikális és provokatív" 2005. november 30. 00:00 Bevándorlási és integrációs politikájukat egyaránt felül kellene vizsgálniuk az európai országoknak - véli Michael Jandl. A 35 esztendős osztrák migrációkutató szerint az EUnak úgy kellene elszipkáznia az embercsempészek ügyfeleit, hogy árban és beutazási feltételekben kedvezőbb ajánlattal kecsegteti őket. HVG: Rossz nyelvek szerint egy embercsempészhálózat nem más, mint egy illegális utazási iroda. Ön alaposa n beleásta magát az üzletág tanulmányozásába: mit mennyiért kínálnak? M. J.: Ha valaki Nepálból vagy Pakisztánból Európába szeretne jutni, találhat olyan csempészt, aki beszerzi az összes papírt, beleértve a vízumot is. Ez 810 ezer euró, ennyiért viszont csak felülnek a repülőgépre és Európában landolnak. A schengeni övezetbe Kínából a legdrágább az út, 1015 ezer dollár. Afganisztánból 46 ezer dollár, Moldovából legfeljebb 2 ezer. Az útvonalak változnak, állandóak viszont az olyan központok, mint Isztam bul, Moszkva vagy Kijev, azok a nagyvárosok, amelyekben egy ideig feltűnés nélkül lehet dekkolni. Aki már az EUba bejutott, annak sokkal könnyebb a dolga - és olcsóbb az útja: a csehnémet határon gyalog 40 euróért vagy Budapestről Ausztriába autóval 501 00 euróért viszik át a csempészek az embereket. Ha papírok nélkül próbál valaki átjutni, még olcsóbb. Nagy általánosságban az mondható, hogy minél olcsóbb az út, annál veszélyesebb.
