Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-01
13 Az alkotm ányban a módosítást követően szerepelnie kell a kormánydöntés szerint annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Batiz András közölte, hogy erről informális egy eztetések zajlottak a magyarországi pártokkal éppúgy, mint a határon túliak képviselőivel. Ezek a jelek szerint azonban nem jártak sikerrel. Az SZDSZ nem támogatja a javaslatot, mert meggyőződése szerint semmilyen következménye nem lenne a módosításnak. - Ne nyúljunk hozzá az alaptörvényhez szépészeti szempontokból vagy csak azért, hogy elmondhassuk, valamit tettünk - mondta Horn Gábor, a szabad demokraták államtitkára. A Fidesz képviselői még nem ismerik pontosan a kormány javaslatát. Répássy Róbert frak cióvezetőhelyettes szerint azonban, ha az nem más, mint a másfél évszázados nemzetfogalom megváltoztatása, s nem jelent sem kedvezményeket, sem állampolgári jogosítványokat a határon túli magyarok számára, akkor porhintés. - Ha a kormány mindössze azt sze retné kinyilvánítani, hogy a határon túli magyarok is részei a nemzetnek, az pusztán deklaráció, melynek aktuálpolitikai funkciója van. Ez Répássy szerint egy "kármentő javaslat" a tavalyi kettős népszavazás évfordulóján. A kormányszóvivő ugyanakkor kiem elte, hogy a kormány szándékairól és a közjogi státusz tartalmáról a miniszterelnök egyeztetett a köztársasági elnökkel is; a javaslat mind szándékaiban, mind tartalmában bírja az államfő támogatását. Az alkotmányt az összes képviselő szavazatának kétharma dával lehet módosítani. Erre jelenleg nem látszik esély. vissza Visszaköszön a Monarchia Történelmi hagyományokra is épül a magyarosztrák kormányülés Népszabadság • Komoróczki Tünde • 2005. december 1. Dési András • 2005. d ecember 1. A közös történelmi múlt köszön vissza Magyarország és Ausztria XXI. századi viszonyában a december 20án, Bécsben esedékes közös kormányüléssel. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő elsősorban fejlesztési tervekről fog tanácskozni vendéglátójával, Wolfgang Schüssel kancellárral, de érdekes felidézni, hogy 138 évvel ezelőtt milyen kormányzati szálak kötötték egymáshoz a két országot. Különösen, hogy Bu dapestnek és Bécsnek - az Európai Unióban egyre népszerűbb trendet követve - immár közös diplomáciai képviselete is van: két hete adták át Montenegró fővárosában, Podgoricában azt az épületet, ahol a belgrádi magyar és osztrák nagykövetség képviseleti irod ája működik. Ráadásul a magyar- osztrák viszonyban a közös kormányülésnek nincs olyan bizalomépítő küldetése, mint a magyar és a román kabinet történelmi megbékélést is szolgáló közös tanácskozásának. Ami a múltat illeti, az 1867es kiegyezést követően k ialakult dualista rendszerben Ausztria és Magyarország két külön kormánnyal működött. Ugyanakkor közös volt a külügy, a hadügy és e két tárca költségvetését finanszírozó pénzügyminisztérium - mondta el lapunknak Somogyi Éva történész. A kiegyezés utáni k orszakot jól jellemzi az anekdota, amely szerint Ferenc József megkérdezte Deák Ferencet, milyen ajándékkal szolgálhat az uralkodó a magyar államférfinak. A haza bölcse egy képet kért a királytól, s mikor azt ünnepélyesen, aranyozott keretben átadták neki, Deák kivette a festményt rámájából. Tettét azzal indokolta, hogy csak arra van szüksége, amit kért. Deák kérése pedig - a dualista államberendezkedés értelmében - magába foglalta a közös külügy, hadügy, és pénzügyminisztériumot, melyek vezetőit megosztv a adta a két ország, osztrák többséggel. Somogyi Éva, a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója elmondta, az országos végrehajtó testületek mellett működő tulajdonképpeni közös kormány ellenőrzését - amely a közös miniszterekből állt - a két áll am önálló parlamentjéből választott 6060 fős delegáció végezte, amely Deák szavaival élve sem törvényt nem hozott, sem az ország egyéb érdekei fölött nem bírt intézkedéssel. Leginkább pénzekről, a közös költségvetésről határozott. Felváltva Bécsben és Pes ten tanácskozott. A kezdetben ideiglenesnek szánt közügyi bizottság a Magyar Tudományos Akadémia termeit bérelte ülésezéseihez: az akadémiai főtitkár, Arany János ezzel kapcsolatos levelezése máig fennmaradt. A delegáció később az akkor újonnan épült Hungá ria szállóban, majd Kálnoky Gusztáv külügyminiszter fellépése nyomán a mai Alkotmány utca 17. szám alatt kapott állandó pesti üléstermet.
