Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-05
31 magyarok kulturális és gazdasági tevékenységét. A határon túli magyarok közjogi státusát a kor mány – mint azt a minap bejelentette – alkotmánymódosítással igyekszik újraszabályozni. Gyorsabb lesz a honosítás Akadálymentes kapcsolattartás az anyaországgal, könnyebb boldogulás a szülőföldön – Avarkeszi Dezső, kormánymegbízott szerint ezt segíti a honosítás és a letelepedés feltételeinek együttes módosítása. A változtatások után gyorsabban lehet állampolgárságot szerezni, csökken az ügyintézési idő. "Az új törvény szerint ez 12 hónapra rövidül, újrahonosításkor hat hónapra" – mondta a kormánymegbízo tt. Felidézte, hogy korábban a letelepedési szándék bejelentése után 42 hónapig tartott az eljárás, mert a letelepedési engedély elnyerése után 12 hónapot kellett várni a honosítási kérelem benyújtásáig, és a belügyminiszternek 21 hónap állt rendelkezésére , hogy a kérelmet a köztársasági elnök elé terjessze. Könnyebb lesz a vizsga Szűkül az alkotmányos alapismereti vizsgát tevők köre. Eddig csak azok mentesültek az állampolgársági vizsga alól, akik magyarországi felsőoktatási intézményben, magyar nyelvű oktatásban szereztek diplomát. Ezentúl nem kell vizsgáznia azoknak sem, akik határon túli közoktatásban vesznek részt (nem csak felsőoktatásban). Vagyis egy erdélyi középiskolában végzett diákot is felmentenek e kötelezettség alól. Kevesebb orvosi vizsgá lat lesz Megszűnik a kötelező hatósági orvosi vizsgálat. Korábban ez feltétele volt a tartózkodási és letelepedési engedélynek, és egy négyfős családnak körülbelül 160 ezer forintba került. "Teljesen felesleges volt, számtalan más nemzetiségű embernek adt unk vízumot e nélkül is" – indokolta az intézkedést Avarkeszi Dezső. Az állampolgársághoz szükséges igazolványok, okiratok átvétele is u u jóval egyszerűbb lesz. "Azelőtt az állampolgársági eskü letétele után még külön kellett papírokért folyamodni, most antól ezeket közvetlenül az eskü elmondása után átadják az érintetteknek – mondta el Avarkeszi Dezső kormánybiztos lapunknak. Jön a nemzeti vízum Magyarország 2006. január 1jétől bevezeti a nemzeti vízumot. Ez három hónapnál hosszabb, de legfeljebb ötév es tartózkodást tesz lehetővé azoknak, akik kulturális, tanulási (kivéve felsőoktatás), nyelvtanulási, családlátogatási szándékkal érkeznek hazánkba. A díjmentes igazolvány igénylésekor továbbra is meg kell felelni az általános vízumkiadási feltételeknek: igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. Az új vízumtípus az eddig kiadott vízumokat nem érinti, tehát nem jogosít például munkavállalásra vagy jövedelemszerzésre. A nemzeti vízum kilenc külképviseleten (Kolozsváron, Bukar estben, Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban, Eszéken, Kijevben, Ungváron és Beregszászon) igényelhető. Szülőföld Alap: indul a pénz? A Szülőföld Programhoz tartozó Alap évente csaknem egymilliárd forintot oszt ki pályázatokra. Két pályázati forduló már lez ajlott, Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke reméli, hogy a nyertesek már az idén megkapják pénzüket. Ehhez az kell, hogy a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat beszerezzék. Az Alapnak három kollégiuma van. Az elsőhöz tartoznak az oktatás sal, kultúrával, egészségügyi, szociális és informatikai kérdésekkel, valamint a médiával foglakozó pályázatok. Ez a kollégium diszponál a legtöbb pénz felett, és az idén beérkezett pályázatokat már el is bírálta: összesen négyszáz nyertes van. A regionáli s és önkormányzati együttműködések támogatása a második kollégium feladata. A harmadik – gazdaságfejlesztést segítő – kollégium a támogatások tizenöt százalékát fogja kiosztani. Küszöbön áll a közjogi státusz? A Nemzeti Felelősség Programjának utolsó el eme, a határon túli magyarság közjogi helyzetének új megfogalmazása még csak körvonalazódik. A kormány néhány napja fogadta el azt az előterjesztést, amely az alkotmány módosításával, az eddiginél határozottabban fejezné ki azt, hogy a határon túli magyaro k a nemzethez tartoznak. A tervezett módosítás szerint az alkotmányban szerepelni fog, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, a közös kulturális, történelmi és nyelvi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Az alkotmánymódosításról Avarkeszi Dezs ő kormánymegbízott és Petrétei József igazságügyi miniszter fog egyeztetni a határon túli magyarok képviselőivel, akiknek az első reagálása a tervezetre pozitív volt. Ám idehaza még nem lefutott az alkotmánymódosítás kérdése, elég, ha csak azt említjük, ho gy a kisebbik koalíciós párt, az
