Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-05
29 saját szűk vélt pártpolitikai érdekeik miatt szembeállítani a határon túli magyarságot az anyao rszággal". Úgy vélték, a fájdalmat nem lehet "nem létező" intézkedésekkel orvosolni. Javaslataik szerint támogatni kell, hogy a határon túli magyarság minél előbb az Európai Unió tagjává válhasson, továbbá úgy vélik, el kell érni, hogy az EUban ne létezze n kettős mérce, vagyis a magyarok is kapjanak autonómiát a környező országokban. Javasolják azt is, hogy töltsék meg tartalommal a státustörvényt valamint a magyar állampolgárság esetében válasszák szét a magyarországi lakhelyhez és az "oszthatatlan magyar állampolgársághoz" fűződő jogokat. Hogy e kérdésekben konszenzus alakuljon ki, a Fidesz elnöksége azt kérte miniszterelnöktől, hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet. A Fidesz elnöksége által külön is kiemelt Szili Katalin egy interjúban néhány napja úgy vélte: mindenkiben törést okozott a kettős állampolgárságról tartott népszavazás. Az Országgyűlés elnöke az újvidéki Magyar Szóban úgy vélte: "Az ominózus népszavazás mindannyiunkban valamelyes törést okozott. Mint ahogy törést okoz a jó szándék elvita tása is. A Gyurcsánykormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a határok átjárhatók, láthatatlanok legyenek. Azok a vízumkönnyítések, amelyek már folyamatban vannak, segíthetnek abban, hogy mindenki - magyarságát megtartva - a saját szülőföldjén is bol dogulhasson. A saját megoldásainknak e téren is harmonizálniuk kell az európai elvárásokkal." Szili szerint fontos, hogy "lépésről lépésre olyan megoldásokat keressünk, amelyek az európai léten belül, de az integrációig vezető úton is az együttélést szolgá lják. Mindannyiunk számára fontos a magyar nemzeti öntudat megőrzése, különösen ebben a sokszínű Európában. A referendum története A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) 1996 óta szorgalmazta, hogy még az uniós csatlakozás előtt váljon lehetővé a határon túli magyarok kettős állampolgársága. A szövetség 2003 augusztusában kezdte a népszavazási aláírásgyűjtési akciót, s tavaly július 2áig összesen 474 ezer aláírást gyűjtött össze, amelyből végül 277 ezret hitelesítettek. Az Országgyűlés szeptember közepén egyha ngú szavazással döntött arról, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni az ügyben. A népszavazási kérdés kétszer is megjárta az Alkotmánybíróságot, amely jóváhagyta a felteendő kérdést és a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot is. A népszavazás akkor vált politikailag is érdekessé, amikor a Fidesz is felkarolta az egyébként marginális MVSZ kezdeményezését. A politikai pártok érdekes módon osztódtak meg a "kettős állampolgárság" ügyében. Az igenek mellett kampányolt nemcsak a Fidesz és az MDF, han em a másik népszavazást kezdeményező Munkáspárt, illetve néhány baloldali politikus is. Pozsgay Imre és Németh Miklós kiállása a "kettős állampolgárság" mellett még csakcsak érthető volt, de néhány szocialista politikus "igenje" szembenállt az MSZP és a k ormány állásfoglalásával. Kivétel nélkül a kettős állampolgárság megadása mellett foglaltak állást ugyanakkor az ügyben közvetlenül érintett határon túli magyar szervezetek, s a népszavazás kudarca is számukra okozta a legnagyobb csalódást. Az MSZP többsé ge és az SZDSZ ugyanakkor elsősorban magát a kérdésfelvetést tartotta rossznak, s ezért elutasította a "kettős állampolgárság" megadását. Idén nyáron már Kövér László is hasonlóan vélekedett, amikor a vajdasági Zentán egy beszédében "eleve bukásra ítélt és semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésnek" nevezte a népszavazást. A Fidesz választmányi elnöke kijelentette, pártja bele lett kényszerítve az eseményekbe, s úgy kellett nekik a népszavazás, mint púp a hátukra. Kövér szerint december 5e óriási károkat okozott, mert kiábrándította az embereket. A december 5ei népszavazás végül érvényes, de eredménytelen lett. Az eredményességhez arra lett volna szükség, hogy az összes választópolgár legalább egynegyede azonosan válaszoljon a feltett kérdésre. Azonban a 37,5 százalékos részvétel mellett a kérdésre az összes választójogosult 18,90 százaléka mondott igent, míg nemmel 17,75 százalék válaszolt. Orbán Viktor ugyanakkor "győzelemként" értékelte a népszavazás eredményét. "Az igenek győztek, a nemek pedig alulm aradtak" - mondta a Fidesz elnöke. Hiller Istvánnak egy éve is az volt a véleménye a referendumról, mint most: zsákutca. A Párbeszéd a határok nélküli nemzetről című rendezvényen a szocialista pártelnök így jellemezte a népszavazáson feltett kérdést ille tve azt, ahogyan erre válaszokat próbáltak adni. A pártelnök felelős politizálást, racionális megközelítést szorgalmazott. A magyarországi és a határon túli magyarok közötti kapocsként említette a nemzteti vízumot, a szülőföld alapot, a délvidékiek segítés ét vagy éppen az erdélyi autópálya tervét. Zsákutca többet nem kell, inkább világos és érdemi vitákra és válaszokra van szükség- fogalmazott Hiller. Hozzátette, hogy a nemzeti érdekérvényesítés legmeghatározóbb terepe ma a magyarság számára Brüsszel és Str assbourg. "Ezt tudni használni, felelősség, aki ezt megteszi felelős politikát képvisel" - mondta a pártelnök.
