Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-01
11 W ashington hivatalosan rögzített álláspontját takarja, hanem egyfajta javaslatot vagy üzenetet jelent a szövetséges országoknak. A 13 különálló témára és 77 pontra felosztott dokumentumból kitűnik, hogy Washington szorgalmazza Brüsszel nagyobb szerepvá llalását a koszovói rendezés folyamatában. A jelenlegi koszovói ENSZigazgatást olyan nemzetközi misszió váltaná fel, amely kizárólag a világszervezet által megfogalmazott követelmények végrehajtását felügyelné. A NATOvezette békefenntartó haderő azonban változatlan mandátummal, állandó jelleggel Koszovóban maradna. A washingtoni javaslatcsomag nem tartalmaz utalást arra nézve, hogy milyennek kell lennie Koszovó jogállásának, a hathatalmi balkáni összekötőcsoporttal szemben a jövőbeni státus kereteit s em vonja meg, de annál részletesebben foglalkozik a tartomány közigazgatási rendszerével. Konkrétan szó van arról, hogy az etnikai vonalak mentén megosztott Kosovska Mitrovicába - a boszniai Brckóhoz hasonlóan - külön kormányzót kell kineveznie a nemze tközi közösségnek. Fontos hangsúlyt fektet a dokumentum a decentralizációs folyamatra: előirányozza azt, hogy újra kell gondolni a tartomány közigazgatási felosztását, a decentralizációs folyamatnak ki kell terjednie a helyhatóságok finanszírozására és egy üttműködésére, beleértve a "lehetséges határon átnyúló együttműködést is". Külön meg kell határoznia a szerb többségű, önálló önkormányzattal rendelkező közigazgatási egységek hatáskörét, és meg kell hagyni a lehetőséget számukra a "Belgráddal való együttm űködésre", emellett azonban meg kell szüntetni a szerbiai költségvetésből finanszírozott párhuzamos északkoszovói intézményrendszert. Az általánosan elfogadott demokratikus normák és jogok teljesítése, illetve érvényesítése mellett Washington szorgalm azza a koszovói alaptörvény kidolgozását - benne a "koszovói állampolgárság" fogalmának meghatározását , a népszámlálás megtartását (Koszovóban utoljára 1991ben volt népszámlálás, de azt is bojkottálták az albánok), a kisebbségek jogairól szóló alapokmán y elfogadását, a menekültek visszatérését és a tartomány gazdasági talpra állítását szolgáló stratégiai elképzelések kidolgozását. Meg kell fogalmazni a koszovói védelmi hadtest jövőbeni szerepkörét is. Washington szorgalmazza a koszovói rendőrség egy üttműködését a szerb hatóságokkal, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni nemzetközi harcba való bekapcsolódást. Ugyancsak kívánatosnak tartja Belgrád és Pristina gazdasági együttműködését. Az Egyesült Államok külön védelmi övezetekké nyilvánítaná a szerb pravoszláv szentélyek területét, és lehetővé tenné a templomok és kolostorok szabad és biztonságos látogatását. vissza Nem kell félni Romániában a kulturális autonómiától Tariceanu szerint Kolozsvár, 2005. november 30., szerda (MTI) - Nem tartalmaz túlzásokat a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amely jelenlegi formájában csupán a létező valóság jogi keretét fogalmazza meg - fejtette ki szerdán Kolozsváron Calin Popescu Tariceanu román miniszte relnök. "Nem hiszem, hogy félnünk kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól" - jelentette ki Kolozsváron Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök a romániai nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényterveze tről szólva. A kormányfő Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: kisebbségvédelem szempontjából nem tartalmaz túlzásokat a tervezet, amely - mint hangsúlyozta - "jelenlegi formájában csupán a létező valóság jo gi keretét fogalmazza meg". Olyan régióban, ahol jelentős számú kisebbség él, vagy ahol a kisebbségek alkotják a többséget, Tariceanu szerint természetes, hogy e kisebbségek beleszólhassanak kulturális és oktatási intézményeik működésébe. Ezt a kérdés t a román hatóságok is felvetik a határon túl élő románokkal kapcsolatban - fűzte hozzá a miniszterelnök. Tariceanu emlékeztetett, hogy a tervezet nem csak a magyar kisebbségre, hanem mind a tizenkilenc, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti köz össégre vonatkozik. Így a jogszabály kidolgozásában mindnyájan részt vettek, ami azt jelenti, hogy a tervezet az összes romániai nemzeti kisebbség igényeit tartalmazza. Kifejtette: a Velencei Bizottság nem javasolja, hogy Bukarest lényeges tartalmi új donságokkal egészítse ki a tervezetet. A miniszterelnök szerint az európai fórumok azért sürgették a tervezet elfogadását, mert olyan benyomás alakult ki, hogy Bukarestben a törvény megszületését bizonyos politikai erők akadályozzák. Emlékeztetett például az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), és a NagyRománia Párt (PRM) vezetőinek a kisebbségi törvénytervezet elleni éles támadásaira. A kormányfő szerint az Európai Parlamentben megfogalmazott aggályokat jó lenne figyelembe venni. A sajtótájékoztató n szóba került az északerdélyi autópálya kérdése is. A liberális miniszterelnök és vendéglátója, Emil Boc kolozsvári polgármester (aki a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt - PD - elnöke is) egyaránt kifejezte reményét, hogy jövőre ismét gyors ü temben folytatódhat az autópálya építése. Mint mondták, komoly okuk van azt hinni: még az idén sikerül újratárgyalni az amerikai Bechtel társasággal a szerződés
