Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-05
7 évfordulóját állami ünneppé nyilvánítot ták, mégpedig anélkül, hogy erről a magyar szervezetek véleményét kikérték volna, holott az 1994es nemzetiségi törvény ilyen esetben ezt előírja. Ez a vidék - emlékeztetnek beszélgetőtársaink - annak idején (vagyis az első világháború végén) nem csak, hog y Magyarországhoz tartozott, de lakossága is színtisztán magyar volt. Mint mondták, jelenleg egészen pontosan 6243 szlovén állampolgár vallja magát magyar nemzetiségűnek, ami már csak azért is furcsa, mert abba a népszámlálási rubrikába, melyben az anyany elvet kellett megadni, ennél mintegy ezerrel többen írták azt, hogy "magyar". És a két népszámlálás - vagyis 1991 és 2002 - között éppen ennyivel csökkent szlovéniai nemzettársaink száma. Ennek oka egyebek közt a vegyes házasságokban keresendő: azok, akik ilyenekben születnek, szinte kivétel nélkül szlovénok lesznek. Ami a közösség politikai szervezettségét illeti, elmondták, hogy szlovéniai magyar párt nincs, a helyi magyarok, ha politikai tevékenységet akarnak folytatni, a szlovén pártokba lépnek be. Így aztán csaknem mindegyikben vannak magyarok is, kivéve a kifejezetten nacionalista irányultságú szervezeteket. - És - az ösztöndíjügytől eltekintve - elégedettek Magyarország hozzáállásával? - volt a következő kérdés. Válaszul elmondják, hogy ha szlovén kormánydelegáció utazik Budapestre, akkor előbb mindig megáll a magyarországi szlovénoknál, megkérdezi őket, hogy megy soruk, és ha panaszt hall, azt Budapesten felveti a magyar politikusok előtt. A Szlovéniába látogató budapesti delegációk fordítva járnak el: előbb mennek Ljubljanába, meghallgatják a szlovén politikusokat, akik elmondják nekik, milyen jó soruk van a szlovéniai magyaroknak, és csak ezután utaznak - elégedetten - Lendvára. Az ottaniak pedig - ha történetesen panaszkodni támad kedvük - ezt már hiába is teszik, hiszen a magyarországi politikusok a ljubljanai programot már "letudták". - Hogyan hatott Ju goszlávia szétesése a muravidéki magyarok helyzetére? - ezt e sorok írója kérdezte beszélgetőpartnereitől. A válasz az volt, hogy Szlovéniában a magyarok helyzete nem igen változott, illetve némileg javult. A helyzet azért tűnik annyira rózsásnak, mert a v ilág önkéntelenül is a szerbiai magyarok helyzetéhez hasonlítja, amely a második világháború óta soha nem volt olyan rossz, mint manapság. A lendvai magyar vezetők minden tekintetben szolidárisnak mutatkoztak a többi, határokon túl rekedt nemzettársukkal , s ennek megfelelően kiálltak a kettős állampolgárság, illetve az ez utóbbiaknak juttatandó utazási könnyítések mellett. - Nem mintha nekik maguknak ilyesmire szükségük lenne: Lévén Szlovénia uniós tagállam, ugyanolyan könnyen utazhatnak, mint az anyaorsz ágiak - mondják. Az egyik budapesti újságíró ennek kapcsán még egy fanyar viccet is megengedett magának: ha egyszer Budapest megadná a magyar állampolgárságot a szlovéniai nemzettársaknak, akkor Ljubljana viszonzásul szlovén állampolgárságot adhatna nekünk , magyarországi magyaroknak. Akkor aztán mi is vízum nélkül utazhatnánk az Egyesült Államokba, ugyanúgy, mint minden szlovén állampolgár, köztük a lendvai magyarok. Kepecs Ferenc Méltatlannak és érthetetlennek nevezte a szlovéniai magyar vezetők ösztöndíjpanaszait Zilahi László. Az Oktatási Minisztérium illetékes főosztályvezetője emlékeztetett: amióta uniós tag, Magyarország nem tehet etnikai különbséget egy másik uniós ország - ez esetben Szlovénia - állampol gárai között, vagyis nem adhat emelt összegű, határon túli magyaroknak szánt ösztöndíjat a szlovéniai magyar diákoknak. Ezek azonban - éppen a két állam EUtagságának köszönhetően - szabadon tanulhatnak egymás országában. A minisztérium ennek ellenére hajl andó arra, hogy más címen - például a helyi magyar közösségben végzett munkát beszámítva - megtoldja a szlovéniai fiatalok ösztöndíját, jóllehet ezek - ellentétben a kárpátaljai vagy erdélyi társaikkal - egy Magyarországnál gazdagabb ország polgárai. A szl ovéniai magyar vezetők ennek ellenére sem küldenek diákot Magyarországra, ehelyett egyfajta kampányt folytatnak ellenünk. Ezt érthetetlennek és méltatlannak érzem - mondta Zilahi László. vissza A szerbmontenegrói külügyi helyettes államtitkár budapesti megbeszélése Budapest, 2005. november 4., péntek (MTI) - A kétoldalú kapcsolatok és a konkrét együttműködés fejlesztése, a koszovói rendezés, a kisebbségi kérdés, valamint a vajdasági magyarokat ért incidens volt a témáj a Miomir Udovicki szerbmontenegrói és Gémesi Ferenc magyar külügyi helyettes államtitkár pénteki megbeszéléseinek - tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTIt.
