Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-30
9 nyelvtől és a magyar kultúrától. Az előadó kiemelte, hogy „ma már abban az információs korban élünk, amely nem tudja nélkülözni kommunikációjában a korszerű infotechnológiát.” Ehhez hozzátette, hogy „a Szülőföld program, és ennek különböző alprogramjai, mint azt célozzák, hogy támogatást kapjanak a különböző országokban élő magyarok sajátos értékeik megőrzéséhe z, fejlesztéséhez.” Az előadó véleménye szerint ehhez tud komoly segítséget nyújtani a kommunikáció, az infotechnológia fejlődése, ahogyan fogalmazta: „az informatikai fejlesztés új minőséget jelent a határon túli magyarság támogatásában.” Fontos szerepe l ehet a magyar nyelvű felsőoktatási intézményeknek is a magyar értelmiség európai együttműködésében. Ehhez azonban alkalmazkodniuk kell a bolognai folyamat feltételrendszeréhez, hogy helyet foglalhassanak az Európai Felsőoktatási Térségben, aktív részesei l ehessenek az európai mobilitási és más együttműködési programoknak.Az oktatás és a humán erőforrások kérdésével foglalkozott többek között Kötő Józsefnek Románia Oktatási és Tudományos Minisztériuma államtitkárának előadása is, amelyben az előadó kiemelte, hogy „Létérdekünk, hogy Európa hazánkká váljék. Az európai hazának éppen a sokszínűség egységét, az önazonosságok, a nemzetek fennmaradását kell szavatolnia.” Az előadó sürgette az együttműködés fejlesztését többek között az oktatásban, például az elearn ing területén. Az államtitkár kiemelte az egyetemek közötti együttműködést, például az aradi és a szegedi, vagy a debreceni és a nagyváradi, vagy kolozsvári egyetemek között. Az előadásban konkrét javaslatok is elhangzottak, például közös kutatások és képz ések lebonyolítására.A konferencia megnyitójában elhangzott, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt szerepet tulajdonít a szórványban élők magyar nyelvi oktatásának. Ily módon, a konferencián az előadók olyan esettanulmányokat, kísérleteket is bemut attak a csángóktól a svédországi magyarokig, amelyek jól példázzák azt, hogy hogyan őrizhető meg a magyar kultúra más, idegen környezetben. vissza Barát Tamás A vajdasági parlamenti elnök önálló rendőrséget követel a tartomá nynak Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 29., kedd (MTI) - Bojan Kostres vajdasági parlament elnöki kedden felszólította a szerb kormányt, hogy rendelettel hozzon létre a Vajdaságban különálló rendőrkapitányságot, mert ezáltal szerinte csökkenne az etnikai alapú incidensek száma a tartományban. Az elnöki kabinet tájékoztatója szerint Kostres arra emlékeztette a kormányt, hogy ilyen kéréssel fordult hozzá a két hete elfogadott rendőri törvény előkészítésekor is, de a kabinet nem méltányolta kérését. Felhívja a figyelmet arra, hogy a milosevici korszak előtt a Vajdaságnak volt saját rendőrsége, amely jobban volt fizetve és felszerelve a többi szerbiai körzet belügyi szerveinél, és akkoriban egyáltalán nem volt feszülts ég a Vajdaságban élő nemzeti közösségek között. A parlament elnök bizonyos abban, hogy kérése teljesítése esetén csökkenne a nemzeti színezetű incidensek száma. Rávilágít arra, hogy a tartományban élő nemzeti közösségeknek nagyobb a bizalma a tartomány i intézmények iránt, ezért a vajdasági rendőrség létrehozása dicséretes lépés lenne a kormány részéről.. Az elmúlt hónapokban nagyon sok vajdasági kisebbségi politikus és társadalomkutató Kostreshez hasonló véleményt fejtett ki. Azt mondták, hogy a be lgrádi irányítással működő rendőrség nem hatékony, mert a tartományba máshonnan áthelyezett belügyi vezetők nem ismerik a soknemzetiségű közeg problémáit, nem beszélik a kisebbségek nyelvét, nem érzik sajátjuknak a tartományt, nem értik meg, hogy milyen ve szélyekkel jár, ha léptenyomon gyűlölködő falfirkákba botlanak az emberek. A sajtóhírekből ítélve az elmúlt hetekben éppen a tartomány székvárosa, Újvidék vitte a pálmát a falfirkafestési "lázban". A Reagálj! nevű nem kormányzati szervezet hétfőn ism ét kampányt indított a falfeliratok eltűntetésére. A városi köztisztasági vállalat bejelentette, hogy beszerzett egy grafittitisztitó gépet. Zeljko Blagojevic vállalatvezető a csodagép bemutatóján azzal kérkedett, hogy a közel 1,2 millió dinárt (3,6 millió forint) érő berendezés képes különféle felületekről leszedni a feliratokat. vissza Tabajdi Csaba szerint az Európai Parlament koszovói határozat elfogadására készül Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 29., kedd (MTI) - Koszovóról szóló határozat készül az Európai Parlamentben - közölte kedden Tabajdi Csaba, az EP külügyi bizottságának magyar tagja a Tanjug belgrádi hírügynökséggel. Tabajdi szerint a dokumentum elfogadásának nincs hatá rideje, a külügyi bizottság következő ülésén szavaz róla. A Tanjug szerint a határozati javaslat kimondja, hogy Koszovó jogállásának olyannak kell lennie, amelynek révén létrejön Koszovóban a soknemzetiségű társadalom, és minden polgár "szabadon tud él ni, dolgozni és
