Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-30
7 választásáról szóló törvény módosításait, és az őszi helyhatósági választáson a magyarországi szerbek vélhetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. M ilica Pavlov nyilatkozata a Politika című belgrádi napilapban jelent meg kedden. A "Félelem az új választási törvénytől" című összeállításban az újság a június 13án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerinte "szűkítette" a kisebbségi vá lasztók körét. "Nem vitattuk egyes törvényi rendelkezések módosításának szükségességét, de a szerben kívül még több kisebbségi önkormányzat vitatja azt, ahogyan most szabályozva van a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának módja. Az új törvény elő irányozza, hogy csak magyar állampolgárok választhatnak, és ehhez előtte névjegyzékbe kell magukat vetetniük az önkormányzati jegyzőnél, nyilatkozniuk kell nemzeti hovatartozásukról. Nem találkoztam még Magyarországon egyetlen olyan kisebbségi közösség kép viselőjével sem, aki ezt ne vitatná, mert az emberek nem hajlandóak nemzeti kritériumok alapján feliratkozni a névjegyzékbe" - mondja a jogtudós önkormányzati vezető. Milica Pavlov szerint a jövő évben tartandó őszi helyhatósági választáson már látható ak lesznek e törvény hatásai, s "valós az a feltételezés, hogy talán a magyar állampolgársággal rendelkező szerbek sem lesznek hajlandóak kitenni magukat a bonyolult adminisztratív eljárásnak". Ráadásul Magyarországon jelentős számú olyan szerb is él, aki még mindig szerbiamontenegrói vagy horvát állampolgár, ők pedig nem szavazhatnak majd. "Másrészről van bizonyos félelem a kisebbségekben, és lehetségesek különféle manipulációk jogaikkal, ha drasztikus mértékben csökkene a szavazók száma" - vélekedik Pavl ov. A elnök szerint a magyarországi szerbeknek lehetőségük van arra, hogy nem kormányzati szervezetek, nemzetiségi iskolák és intézmények révén ápolják saját kultúrájukat és vallásukat, megőrizzék nemzeti identitásukat, de sose jut elég pénz ezen intéz mények fenntartására - az anyaország csak az utóbbi időben kezdett segíteni , és a kisebbségi nyelveket sem lehet használni a közéletben és az államigazgatási intézményekben. Az önkormányzati vezető beszélt arról is, hogy a vajdasági nemzetek közötti incidensek lecsapódnak Magyarországon, és amikor tavaly kiéleződtek Szerbiában a feszültségek, nyugtalanító telefonhívásokat, nacionalista tartalmú szórólapokat kaptak a Budapesten és Szentendrén, illetve vidéki városokban élő szerbek, és néhány gyűlölköd ő falfirka is megjelent. A bűncselekményeket jelentették a rendőrségnek, de Milica Pavlov szerint a nyomozás eredménytelenül zárult, amire a rendőrség olyan magyarázatot adott, hogy egyedi esetekről van szó, és nem tudtak a tettesek nyomára jutni. vissza A határon túli magyarok kultúrája a gazdasági feltételektől is függ Budapest, 2005. november 29., kedd (MTI) - Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kul túráját, anyanyelvét - hangoztatta a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kedden egy, e témában megrendezett budapesti konferencián. Gémesi Ferenc szerint "az anyanyelv, a kultúra, az identitás megőrzés önmagában nem értelmezhető". Ha nem bizt osítottak a gazdasági és szociális feltételek, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek gyarapodását, fejlődését, akkor nem lesz eredményes egyetlen, az identitás megőrzést szolgáló erőfeszítés sem - mondta a helyettes államtitkár határon túli kulturáli s szakemberek előtt. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a világháló újradefiniálhatja a "mi a magyar? kérdését is. A szakember szerint a világhá ló egy olyan hálózat, egy olyan infrastruktúra, amely mélyrehatóan megváltoztatja a tudást. Csepeli György szerint a magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világ ában "ebben az új paradigmában már muzeális típusú" kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe - hívta fel a figyelmet. Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában című, a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett konferencián a meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Mini sztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. vissza
