Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
20 "Bosznia azért nem működik, mert senki sem hajlandó nyilvánosan beismerni, hogy a day toni egyezmény olyan politikai rendszert hozott létre a volt jugoszláv tagköztársaságban, amely elengedhetetlenné teszi a folyamatos nemzetközi jelenlétet" - írta a Boszniát kormányzó Lord Ashdownnak címzett nyílt levélben a berlini és szarajevói központú Európai Stratégiai Kezdeményezés (ESI) nevű nemzetközi kutatóintézet vezetése. Az amerikai Dayton város légi támaszpontján aláírt egyezmény rendkívül decentralizált állammá tette Boszniát: a négymilliós országban egyebek mellett kétszáz miniszter, 14 parla ment, illetve nyolcvan politikai párt igyekszik saját érdekei szerint befolyásolni a politikai rendszert. Az ESI értékelése szerint a nemzetközi szervezetek boszniai túlhatalma, illetve a központi hatalom gyengesége miatt meghatározóvá vált a függőség érze te és a passzivitás, és így szinte akadálytalanul terjed a fejlődést akadályozó korrupció. A jelenlegi áldatlan állapotokért elsősorban a Boszniát az 1992 áprilisában kitört polgárháború poklából kiemelő daytoni egyezmény a felelős. A magát 1992 elején fü ggetlenné nyilvánító volt jugoszláv tagköztársaságtól elszakadni akaró horvát és szerb kisebbség, illetve az ezen törekvéseket többékevésbé nyíltan támogató Horvátország és Szerbia képviselői ugyanis a nemzetközi nyomás ellenére is csak egy olyan békeszer ződést voltak hajlandóak elfogadni, amely a lehető legnagyobb függetlenséget nyújtotta a 17 százalékot, illetve 34 százalékot alkotó kisebbségeknek. Az egyezmény atyja, Richard Holbrooke akkori amerikai külügyi államtitkár, aki a megegyezés tető alá hozata la előtti hónapokban folyamatosan ingázott Szarajevó, Belgrád és Zágráb között, maga is több alkalommal panaszkodott arról, hogy a szerbek és a horvátok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a minimálisra mérsékeljék a központi hatalom befolyását. A bé keegyezmény háromnégy évig mindenképpen kedvező hatást hozott: a harcok véget értek, fokozatosan több mint nyolcszázezer menekült tért haza eredeti otthonába, a kezdetben hatvanezres nemzetközi békefenntartó erő és a kormányzással megbízott nemzetközi kép viselő pedig olyan stabilitást teremtett, amely lehetővé tette a háborús károk helyreállításának megkezdését és a külföldi befektetők megjelenését. Az is sikernek tekinthető, hogy ismét egységessé vált a boszniai pénz,- vám- és jogrendszer is. Ugyanakkor m ár az első perctől kezdve komoly különbség volt a két entitás, a köztársaság 51 százalékát alkotó muszlimhorvát föderáció, illetve a maradék területen létrehozott Szerb Köztársaság (RSZ) között. A föderáció gyors fejlődésnek indult - a külföldi segélyek k özel száz százalékát kapta ez az országrész , míg az RSZ éveken át csak vegetált. A szerbek akadályozták a központi állam működését, és nem segítették a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszé k munkáját, és emiatt az RSZ folyamatosan büntetésben volt. Már szemmel láthatóan akadályozza azonban az utóbbi években Dayton Bosznia fejlődését, ám a nagyhatalmak képviselői és a boszniai politikusok egyelőre nem tudják pontosan, milyen gyorsan és milye n mélységig kellene átírni az alkotmányt is magában foglaló békeegyezményt. Míg az ESI, illetve az Európai Uniót képviselő Doris Pack azt szeretné, ha Boszniát gyorsan "nagykorúsítanák", a jelenleg is hivatalban lévő főképviselő, a brit Lord Ashdown a font olva haladás híve, és úgy véli, még évek telnek el, mielőtt véglegesen felszámolhatják majd a főképviselői tisztséget. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy szükség van a változtatásra, hiszen véleménye szerint a szerbek taktikát változtattak. "A szerbek, akik korábban gyűlölték a daytoni egyezményt, most az egyezmény szövegébe való kapaszkodással akadályozzák meg a további reformokat. Az RSZ parlamentjének kezébe adták az Európába vezető utat megnyitó kapu kulcsát, ám az RSZ úgy döntött, visszatartja az egész országot" - mondta Ashdown a német Der Spiegel magazinnak adott minapi nyilatkozatában. A horvátok is igyekeznek fékezni a központi hatalmi intézmények jogkörének bővítését célzó reformokat, és azzal vádolják a Szarajevóban ülő Ashdownt, hogy korlátozza a horvátok emberi jogait. A horvátok egyébként arra készülnek, hogy hamarosan hivatalosan is benyújtsanak egy olyan dokumentumot, melyben azt kérik, a szerbekhez hasonlóan ők is kapjanak Bosznián belül saját entitást. A beadvány ugyan kudarcra van ítélve, ám az figyelemre méltó, hogy a legnagyobb boszniai horvát párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) élén álló Dragan Covic is támogatja a követelést. A szerbek és a horvátok döntő többsége - nem hivatalos felmérések szerint közel kilencven százalékuk - m a is a Boszniától való elszakadást, és a Szerbiához, illetve Horvátországhoz való csatlakozást támogatná. Nem véletlen, hogy ugyan mostanra hatezerre csökkent a külföldi békefenntartók száma, egyelőre fel sem merült valamennyi külföldi katona kivonása. Mag uk a szerbek pedig azt hangoztatják: a függetlenné váló Koszovó példája azt mutatná, megváltoztathatók az európai határok, illetve egyegy nemzeti közösségnek joga van elszakadni egy államtól.
