Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-17
11 következtében a kerületi ügyész indítványa alapján a magisztrátus óvárosi hivatalának polgármestere , Peter Ciernik szerdán betiltotta a köztársasági elnök hivatala elé meghirdetett újfasiszta akciót, amelynek napját az újnácik nem véletlenül időzítették az 1989es rendszerváltás évfordulójának napjára. A párt képviseletében Ján Kopúnek szerdán este közölte a sajtóval, hogy a tilalmat nem tartják tiszteletben, mert az óvárosi hivatal későn hozta meg a döntést. Erre reagálva a rendőrség is jelezte: a teret szemmel tartják és ha kell, fellépnek ellenük, ha pedig a közrendet is megzavarják akkor a törvén ynek megfelelő erőkkel és eszközökkel lépnek fel az újnácik ellen. vissza Koszovói albán politikusok elutasítják a szerb kormány Koszovóhatározatát Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 16., szerda (MTI) - Még a szerb parlament napirendjére sem került a kormány által előterjesztett koszovói határozat, a pristinai albán politikusok azonban egyként utasították el a dokumentumot, miközben a tartomány képviselőházában függetlenségi határozato t kívánnak elfogadni dacára a nemzetközi közösség ellenkezésének. Bajram Kosumi koszovói kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy Koszovó szerencsére olyan fázisba jutott, amikor sem a szerb kormány, sem a parlament határozata nincs befolyással jövőj ére. "Ahelyett, hogy saját gazdaságuk és számos problémájuk rendezésével foglalkoznának, pocsékolják energiájukat és tévútra viszik a közvéleményt" - szögezte le Kosumi. Hasim Thaqi, az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnöke a Beta hírügynöksé gnek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Koszovó sorsának kérdése elsősorban a benne élő polgárok akaratától függ, és a NATOcsapatok bejövetele, illetve az ENSZigazgatás jelenléte óta Koszovó nemzetközi problémává vált, amelyre Belgrád nem hatha t. A szerb kormány kedden határozatban utasította el Koszovó függetlenségét, meggyőződését fejezve ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogja megengedni "SzerbiaMontenegró" megcsonkítását. A kormány ugyanakkor kompromisszumkészségét hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy elutasít minden ráerőszakolt megoldást. A szerb parlament a tízpontos határozattervezetet hétfőn tűzi napirendjére, ugyanaznap, amikor megkezdi közvetítő misszióját Martti Ahtisaari finn politikus, aki az ENSZfőtitk ár megbízásából vezeti a tartomány jövőbeni jogállásának megállapítását célzó tárgyalásokat. Nem kizárt azonban, hogy a koszovói parlament még Ahtisaari megérkezése előtt elfogadja saját határozatát, amelyben a tartomány függetlensége mellett foglal majd á llást. A belgrádi média szerint a parlamenti pártok hosszú hetekig tartó vita után megszövegezték a dokumentumot, amely csütörtökön kerül a képviselőház napirendjére. Sören JessenPetersen, a koszovói ENSZkormányzat vezetője arra figyelmeztetett szerd án, hogy a tartományi parlament elfogadhat olyan határozatot, amely körvonalazza Pristina majdani álláspontját a státustárgyalásokon, de a Koszovó függetlenségét megelőlegező határozat elfogadása egyoldalú lépés lenne, amelyet a nemzetközi közösség elutasí tana. Philip Goldberg, az Egyesült Államok pristinai külképviseleti irodájának vezetője ugyancsak óva intette a koszovói albán vezetőket a határozat elfogadásától, mert szerinte az a státustárgyalásokat is veszélybe sodorná. v issza Ibrahim Rugova szerint a Koszovói Védelmi Hadtestnek véderővé kell válnia Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 16., szerda (MTI) - Ibrahim Rugova koszovói elnök teljes mértékben támogatja azt, hogy védelmi erőv é nője ki magát a polgári védelmi feladatok végrehajtására alakult Koszovói Védelmi Hadtest (TMK). A pristinai hírközlő szervek szerdán jelentették, hogy a tartományi elnök találkozott Agim Cekuval, a TMK parancsnokával, és teljes támogatásáról biztosí totta törekvését, hogy a TMK védelmi erővé váljék. Rugova leszögezte, hogy Koszovó független állam, amely integrálódni kíván az Európai Unióba és a NATOba is, ezért saját véderővel kell rendelkeznie. A közel ötezer fős TMK javarészt a néhai albán geri llaszervezet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) harcosaiból jött létre 1999 szeptemberében, miután a nemzetközi haderő bevonult a délszerbiai tartományba. A hadtest hivatalosan polgári védelmi, katasztrófaelhárítási és tűzoltó feladatok ellátására alakult, hatásköreit az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244es koszovói határozata és az azt tükröző úgynevezett "alkotmányos keret" határozza meg.
