Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-17
9 és az anyanyelvű oktatás kiterjesztésével állítható m eg - állapították meg Sólyom László és a muravidéki magyarság vezetőinek szerdai találkozóján, Lendván. Felvetéseiket összegezve Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke az MTInek elmondta: csak a fiatal korosztálybeliek közül ezernél többen vándoroltak el erről a Szlovénia függetlensége óta "gazdaságilag nem fejlődött" vidékről. Úgy vélte: a megtartó erőt főként a befektetésvonzó körülmények megteremtése, a közúti beruházások folytatása, a RédicsLendva közötti 6 kilomét ernyi vasútvonal újraépítése, valamint a kéttannyelvű helyett az anyanyelvű oktatás további kiterjesztése és e kisebbségnek szóló támogatás növelése jelentené. "Kulturális fejlődésünkkel, intézményeink, írott és elektronikus sajtónk működésével elégede ttek vagyunk, de említett gondjainkat előbb meg kell oldanunk, egyebek mellett a már jelképes határon átnyúló fejlesztési együttműködések útján is" - mondta a muravidéki közösség vezetője. Tomka sürgette, hogy e kérdésekben mielőbb üljön össze a magyarszl ovén vegyes bizottság. Sólyom László szerint az összes kisebbség közül "talán a muravidéki magyarság van a legjobb helyzetben, jogilag széles körű adottságokkal rendelkezik". "Ugyanakkor ez egy gazdaságilag elmaradott, megtartó erő nélküli régió, a kár a határ magyar oldalán lévő kistérségek. Itt két dolgot lehet csinálni, s erről Drnovsek elnök úrral is tárgyaltunk délután: önerő és uniós források segítségével fejleszteni a határrégiót és a pozitív diszkrimináción alapuló anyanyelvű oktatást, s a ki s létszámú iskolákat is" - mondta a találkozót követően a köztársasági elnök. Mindezek érdekében - tette hozzá - "szorgalmazni fogom az együttes gazdasági, infrastrukturális fejlesztést, az európai uniós források közös pályázását, a kulturális célok ma gyar részről még kiegyenlítettebb, viszonosságon nyugvó támogatását". "A kisebbségi vezetők által felemlített kettős állampolgárságnak nincs jogi akadálya, viszont továbbgondolást igényel, hogy valóban ezzel oldhatóke meg a határon túli magyarság prob lémái; a kérdést nyilván a magyar belpolitika fogja eldönteni a jövőben" - hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök. vissza Finnugor képviselők egységes fellépést akarnak az Európai Parlamentben a román kisebbségi törv ény ügyében S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2005. november 16., szerda (MTI) - Az Európai Parlament finnugor fórumában tömörült képviselők egységesen akarnak fellépni a romániai kisebbségi törvény elfogadása érdekében - derül t ki a testület tanácskozásán, amelyet szerdán tartottak Strasbourgban. A fórum elnöke, Tabajdi Csaba MSZPs képviselő hangsúlyozta: a román kormány ígéretet tett, hogy még az EUcsatlakozás előtt elfogadják a kisebbségi törvényt. A bukaresti parlament azonban néhány hete leszavazta a jogszabályt, miközben az elengedhetetlen a Romániában élő magyar és 18 másik kisebbség identitásának, nyelvének és kultúrájának megőrzése érdekében. Schöpflin György fideszes képviselő az MTInek nyilatkozva nagyon fontos előrelépésnek mondta, hogy mindenki, így a jelen lévő finn és észt képviselők is egyetértettek: a romániai és szlovákiai magyar kisebbség ügye összfinnugor ügy. Toomas Hendrik Ilves észt képviselő, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának alelnö ke hangsúlyozta, hogy Finnország, Észtország és Magyarország EPképviselőinek együttesen kell cselekedniük, nyomást gyakorolniuk Romániára. Schöpflin szerint akár már a jövő heti külügyi bizottsági ülésen is közösen léphetnek fel ebben az ügyben a finnugor képviselők, követelve, hogy a román kormány teljesítse, amit elvállalt... A romániai kisebbségi törvény kidolgozásában vezető szerepet játszott az RMDSZ, s azt a kormány is elfogadta - a parlamentben viszont egyelőre valóban nem szavazták meg. A jogsz abálytervezet talán legfontosabb eleme a kulturális autonómia lehetősége. Az Európai Parlamentben működő fórum tavaly ősszel alakult, Tabajdi Csaba kezdeményezésére. A finnugor származású képviselők lehetnek tagjai, pártállásra való tekintet nélkül: jelenleg öt ország (Magyarország, Észtország, Finnország, Szlovákia és Románia) egyes EPtörvényhozóit tömöríti. A testület elég hatékonyan lobbizik, így például kezdeményező szerepet játszott abban, hogy az idén az Európai Parlament határozatban ítélte el a finnugor kisebbség elnyomását az orosz föderációbeli Mari köztársaságban. vissza