Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-17
5 Ljubljana, 2005. nov ember 16., szerda (MTI) - Nem szabad túl sokáig zárva tartani az Európai Unió ajtaját a további jelentkezők előtt, és világosan meg kell határozni a csatlakozás feltételeit, nem jöhetnek létre első- és másodosztályú tagállamok - hangsúlyozta a Dnevnik című szlovéniai napilapnak adott interjúban Sólyom László magyar államfő. A magyar köztársasági elnök szerdán kezdődő szlovéniai látogatása előtt nyilatkozott a ljubljanai napilapnak, amely aznap közölte az egyoldalas, az államfő fényképével illusztrált in terjút. Az európai alkotmányos szerződés francia és holland leszavazásának következményeit tudakoló kérdésre válaszolva Sólyom annak a véleményének adott hangot, hogy a szerződés elfogadásának folyamata nem szakadt meg, csak szünetel. "De ez a szünet a lkalmat ad arra, hogy az unió céljairól tisztább képet alakítsunk ki magunkban. Sok államférfi már most állást foglal az alkotmány elfogadásának folytatásáról, és ezeket a hangokat komolyan kell venni. Drnovsek elnökhöz hasonlóan magam is a ratifikációs fo lyamat folytatása mellett állok ki" - hangsúlyozta az interjúban Sólyom László. Ma már kérdésessé vált - folytatta a magyar államfő , hogy az Európai Unió elsődleges céljai, melyeket az ötvenes években fogalmaztak meg, alkalmasake még az immár 25 ors zágot számláló kibővült unióra? "Nem kevésbé aktuálisak azok a célok sem, amelyek az emberi szabadságjogokról, főként szolidaritásról szólnak. Ezek létfontosságúak számunkra. A bővítés után olyan országok hangja és politikai kultúrája csatlakozott az EUho z, amelyek ötven éve nem élveztek szabadságot" - mutatott rá Sólyom, hangsúlyozva, hogy fontos a közös gazdaság- és külpolitika kialakítása, mert az iraki ügy például nagy kárt, megoszlást okozott a közösségnek. Ezt az egységet szerinte akár egy EUkülügym iniszter is jelképezhetné. Magyarország és Szlovénia kapcsolatait valóban jónak ítélte meg az államfő. Elmondta: a mostani lendvai találkozó kezdeményezője szlovén kollégája, Janez Drnovsek volt, akivel már korábban is találkozott és egyetértett abban, hogy a kapcsolatoknak ezt a jellegét megőrzik, ápolják. Mivel a szlovén belpolitikában felmerült az a kérdés, vajon megfelelően megoldódotte a magyarországi szlovén kisebbség helyzete, Sólyom személyesen akarja magát elkötelezni annak érdekében, hogy a k isebbségi ügyek terén egyetlen szomszédunkkal se keletkezzenek problémák. A Dnevnik felvetésére, miszerint Szlovénia tízszer annyi anyagi eszközt áldoz az ottani magyar kisebbség számára, mint Magyarország a területén élő szlovén kisebbség sajátos, kulturá lis, oktatási és egyéb igényeinek kielégítésére, a magyar államfő elismerte: a szlovén igények megalapozottak, ezért megígérte, cselekedni fog annak érdekében hogy ezek az összegek arányosak, netán egyformák legyenek a jövőben. vissza Minden támogatást meg kell adni a nemzetiségi intézményeknek - Sólyom László Felsőszölnök, 2005. november 16., szerda (MTI) - Akár pozitív diszkriminációt alkalmazva is segíteni kell a kisebbségi iskolák és kulturális intézmények fennmara dását - hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök szerdán a Vas megyei Felsőszölnökön, miután a magyarországi szlovén kisebbség képviselőivel találkozott. "Minden támogatást megadok ahhoz, hogy a szlovén iskolák fennmaradjanak, hogy a nemzetiségi ku ltúra ezen a területen tovább éljen" - jelentette ki az államfő. Sólyom László az előtt kereste fel a Rábavidéki szlovéneket, hogy a szlovéniai Lendván Janez Drnovsek szlovén köztársasági elnökkel folytat megbeszélést. Sólyom László Szentgotthárdo n a helyi Szlovén Kulturális Központ épületében, a Porabje szlovén nyelvű hetilap és a szlovén nyelvű nemzetiségi rádió működésének körülményeiről tájékozódott, majd Felsőszölnökön egy kéttannyelvű általános iskolát is felkeresett. Ropos Márton, az Ors zágos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Felsőszölnök polgármestere arról tájékoztatta a magyar köztársasági elnököt, hogy a Magyarország és Szlovénia közötti államközi egyezményben foglaltak még csak részben teljesülnek. Elmondta: a korábbi évekh ez képest ma már jelentősen több támogatást kapnak a magyar államtól kisebbségi intézményeik működtetéséhez, de továbbra is gondot jelent például, hogy két nemzetiségi iskolájuk felújításához hiányoznak a források, valamint az is, hogy nemzetiségi rádiójuk a domborzati viszonyok miatt nem minden szlovének lakta településen hallható. Ezen például a műszaki fejlesztéseken túl az segítene, ha megfelelő frekvenciához jutnának. Ropos Márton közölte, hogy támogatást kérnek a határ menti településeken sokáig e lzártságban élők például a határon átnyúló összekötő utak megépítéséhez is, ezek közül a legjobban a FelsőszölnökKétvölgy közötti út kiépítését szorgalmazzák. Összekötő utak nélkül a gazdasági együttműködés is nehezebb, pedig a szlovén és magyar cégek összefogása enyhíthetne a térség foglalkoztatási problémáin, a húsz százalékot megközelítő munkanélküliségen - mutatott rá a polgármester.
