Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-16
22 hivatkozik, amelyet francia, orosz és szerb orvosok adtak ki, miután megvizsgálták a Nemzetközi Törvényszék Hága külvárosában, Scheveningenben őrzött foglyát. A bíróság egyelőre nem hozott döntést. (MTI) vissza Nemzetbiztonsági veszélyforrásként kezelik a Magyar Nemzetet Magyar Nemzet, 2005. november 16 . 0:02 Lapunk Magyarország nemzetbiztonsági kockázatát növelheti, egyes írásaink kiinduló alapul szolgálhatnak terroristagyanús köröknek – minderről Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár beszélt egy külföldi sajtótermékekből átvett, forrás sal megjelölt utánközlés kapcsán. Ezek után felmerül a kérdés: vajon megfigyelike lapunkat is titkosszolgálati módszerekkel? • Az igazi kockázat • Az Il Manifesto kiáll írása mellett Szocialista kezdeményezésre, nyílt ülésen hallgatta meg Tóth András tit kosszolgálatokért felelős MSZPs államtitkárt az amerikai CIA titkos börtönei kapcsán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Tóth András szerint nem voltak, nincsenek és nem lesznek ilyen börtönök hazánkban, mint ahogy erre vonatkozóan megkeresés sem érkezett az Egyesült Államoktól. „Én azt gondolom, hogy ez azért probléma, mert ezek a hírek (a Magyar Nemzet szombati írása – a szerk.) a mi értékelésünk szerint nemzetbiztonsági szempontból jelenthetnek kockázatot, (…) mert ilyen hírek, akár megalapozo ttak, akár nem, terrorista körök számára kiindulási pontot jelenthetnek, és ha nem egyértelműek, nem határozottak ezeknek a hiteltelen állításoknak a cáfolatai, akkor az a magyar nemzetbiztonsági szervek számára, de a Magyar Köztársaság számára is gondok f orrásaként jelölhetők meg” – fejtegette álláspontját a bizottság előtt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár. – Azt már megtudtuk önöktől, hogy a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ám most a Magyar Nemzetben megjelent hírekről mon dja ezt Tóth András – jegyezte meg tegnap Demeter Ervin, majd így folytatta: értesülteke előre a szolgálatok a CIAbörtönökkel kapcsolatos írásról és figyelmeztettéke előre annak következményeiről a Magyar Nemzetet, vagy akár utólag tájékoztattáke a lap ot álláspontjukról? A fideszes politikus azt is megkérdezte, hogy objektumfigyeléssel vagy más módon figyelike a szolgálatok lapunkat. Nem az jelentie a nemzetbiztonsági kockázatot, hogy Magyarország részt vesz egy olyan együttműködési rendszerben, amely nek nemzetközi jogi alapját rendszeresen megkérdőjelezik? – ezt már a nemzetbiztonsági bizottság elnöke kérdezte, hiszen szerinte nem a Magyar Nemzet utánközlése jelenti a kockázatot. Kövér László úgy vélekedett, hogy Tóth Andrásnak mély, negatív elfogults ágából fakadnak a sajtóval kapcsolatos megjegyzései. Demeter Ervin nem kapott választ arra a kérdésére, hogy milyen közös operatív műveletekben vettek részt a CIA és a hazai titkosszolgálatok, illetve miben nyilvánul meg ez a kétoldalú együttműködés. A nyi lvános ülést kezdeményező MSZP tiltakozott a kérdés kapcsán is, mondván, ezt nem ezen az ülésen kell megválaszolni. Tóth András annyit jegyzett meg, számára az a fontos, hogy „a Magyar Köztársaságot hírbe hozó információkat blokkoljuk”. – Államtitkokat ezú ttal sem sértek meg – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a szolgálatok rigorózusan figyelnek a törvényességre, az együttműködés megfelelő jogi keretek között zajlik. Demeter Ervin erre úgy reagált: nem az a kérdés, hogy az államtitkár szerint nem sért ették meg a magyar és a nemzetközi jogot a terrorizmus elleni harc jegyében, hanem az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság értékelése szerint történte jogsértés. Egyben reményét fejezte ki, Tóth András leszokott már arról, hogy törvénysértő dolgokra ad enge délyt. Kövér László annak a véleményének adott hangot, hogy a baloldali politikusoknál, így Tóth Andrásnál is működhetnek még a kényszeres megfelelési reflexek. 1998 – 2002 között több döntést kellett hozni a magyar szolgálatok vonatkozásában, hogy egyenrang ú partnernek tekintsék őket más külföldi szolgálatok is. Zsohár István, az Információs Hivatal főigazgatója a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy lapunk egy utánközléssel miért valósított meg nemzetbiztonsági kockázatot, nem kívánt állást foglalni. Tóth An drás az ülés után ugyanezen kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte tényként állítottuk be az olasz szélsőbaloldali lapban közölteket, s ez kockázatot jelent. Demeter Ervin kérdései kapcsán azt felelte utólag: semmilyen olyan információval nem rendelkezik, m int amilyeneket a fideszes politikus kérdéseiben felvetett. November 9.: Az Il Manifesto olasz kommunista lapban megjelenik az interjú Cherif Bassiounival. November 12.: Lapunk ismerteti az Il Manifesto írását, egyúttal közli a hivatalos magyar cáfolatok at a CIAfogolytáborokkal kapcsolatban. A Magyar Távirati Iroda idézi lapunk cikkét, s beszámol arról, hogy a Külügyminisztérium cáfol, és tájékozódik az ügyben. November 14.: Az MTI 12.25 órakor közöl először szöveghű részletet az Il Manifesto cikkéből, 22.11 órakor pedig közzéteszi Bassiouni nyilatkozatát, miszerint nem állította tényként az olasz napilapnak adott interjújában,
