Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
9 Erdélyben kisebbségi neurózis van, és ezt az RMDSZ formálta olyanra, amilyen. Ez a kijelentés a demokratikus szabályok súlyos félreértelmezé se. Nem az RMDSZ határozza meg az erdélyi társadalmat, hanem az erdélyi társadalmat képezi le az RMDSZ. Hogy neurotikuse az erdélyi magyar társadalom, vagy sem? Nos, azt gondolom, hogy nem ilyen színvonalú gyalogdiagnózisokra van szükség. Stigmákkal pedig nem lehet vitatkozni. Markó foglyul ejtette az értelmiséget, és ezért szürkült el a sajtó. Próbálok nem ironizálni ezzel az elemzésnek álcázott démonizálással. Az erdélyi gondolkodóknak is megvan a maga au tonómiája (hacsak nem tekintjük gyengeelméjűnek a tisztelt társaságot), és ezzel él is. Folyamatosan vannak olyan viták, kezdeményezések, amelyek jelzik: él a politikai kritika, van igény az alternatívákra. Nem sorolok neveket, ügyeket, aki a belmagyar fik ciókkal nem elégszik meg, és átnéz a határon, az úgyis tudja, miről beszélek. (Csak jelzem: a kettős állampolgárság elleni érvek itt is elhangzottak, és fenntartattak sokak által.) A sajtó pedig nem szürke. Vannak barna, kék, narancs és vörös lapok. A poli tikai színpaletta teljes kínálata. A Fideszüzenet átjut a határon, az MSZPsek viszont balfácánok és láthatatlanok. Ugyan, miért kéne átjöjjön a határon az, aminek itt, Erdélyben semmi keresnivalója sincs? A cikk alapján úgy tűnhet: a cél egy intenzív ebb erdélyi MSZPs PRlenne. Pedig a valódi cél az volna, hogy a magyar belpolitika rákényszerítse a Fideszt az Erdélyből való kivonulásra. Tessék idejönni, befektetni, kirándulni, vásárolni. De a belmagyar szennyest szerencsés volna Magyarországon hagyni. Ott lehet tisztára mosni. Leküzdhetetlen a Fidesz nemzeti retorikája, és ezért nehéz változtatni a támogatáspolitikán, az úgynevezett nemzetstratégián. Ideje lenne észrevenni, hogy az, ami egy erdélyi kisváros szoboravatóján – mondjuk Udvarhelyen – ha tásos (most körülbelül ennyi a Fidesz erdélyi retorikája), államközi kapcsolatokban észrevehetetlen (hál’ istennek). A közös kormányülés igazi kérdése, hogy a román államot, a román szaktárcákat mennyire lehet rábírni az együ ttműködésre, a közteherviselésre. (Rá lehet.) A Gyurcsánylátogatás igazi jelentősége azon mérhető, hogy mire jutott a magyar környezetvédelmi tárca (nem sokra), a külügy (megmozdul a hihetetlenül konzervatív román minisztérium, ez nagyon fontos), a kult uszminisztérium (a románok tanulnak, de nem eléggé gyorsan, itt még rengeteg a lehetőség és tennivaló) stb. Lehetne ilyen izgalmas kérdéseket feltenni, de csak azután, ha végre magunk mögött hagyjuk a FideszMSZP szappanopera snittjeit. Sajnos, az 56os me gemlékezések körüli cirkuszok és a hasonló, felszínt karcoló elemzések elmossák (talán nem véletlenül) a közös kormányülés valódi jelentőségét. Pedig de jó lenne erről beszélni. Még egy javaslat: hagyjuk már a Tündérországozást. Móricz nélkül meglehetőse n avas. vissza A vajdasági magyarok problémáiról tárgyaltak a VMSZ vezetői Vojislav Kostunicával és Rasim Ljajiccsal Petky József, az MTI tudósítója Belgrád, 2005. november 2., szerda (MTI) - Tíz problémát vetettek f el a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői szerdán Belgrádban a Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnökkel és Rasim Ljajic szerbiamontenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszterrel tartott találkozójukon; konkrét megállapodások születtek, az áll amközösség kormánya pedig döntött arról, hogy különbizottság alakul a magyarellenes incidensek kivizsgálására. A megbeszélésen Kasza József pártelnök mellett részt vett Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, kisebbségügyi miniszter. Kasza József közölte, hogy a megbeszélés konstruktív volt, a tárgyalópartnerekben megvolt az akarat a problémák megoldására. "A konfliktusokat kétoldalúan kell megoldani. Nekünk nem érdekünk a feszültségek gerjesztése, a problémák sarkalatos megoldása a célunk" - szöge zte le Kasza. A pártelnök az M TInek nyilatkozva azt mondta: a megbeszélés célja az volt, hogy csökkenjen a feszültség és szűnjön meg a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, rendeződjék a kisebbségi kérdés Szerbiában. "A mai
