Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-09
14 én került sor, a szerbmontenegrói képviselőházában való becikkelyezésé re pedig 2004. június 15én. Az egyezmény 2004 végén történt hatályba lépése után megalakult a szerbmagyar kormányközi vegyesbizottság, amely 2004 végén Budapesten, 2005. február 11én pedig Szabadkán ült össze. (A bizottság következő – hivatalosan másodi k – ülésének megtartását 2005. november 10ére, úgyszintén Szabadkára jelentették be – B. A.) Demográfiai adatok A tájékoztató második fejezete, amely ismerteti a 2002. évi népszámlálásnak a magyar kisebbségre vonatkozó adatait, mindössze tíz sorból áll. Ebből megtudjuk, hogy Szerbiában 293 299 magyar él (Vajdaságban 290 207, vagyis 98,9%, ami a tartomány összlakosságának 14,3%), és hogy a legtömegesebb szerbiai kisebbséget alkotja. A magyarok Szerbia összlakosságában 3,9%al vesznek részt. Az információ a rra azonban már nem tér ki, hogy az 1991. évi népszámláláshoz viszonyítva a magyarok száma 49.284el, vagyis 15%al csökkent. Vajdaság összlakosságában a magyarok 1948ban 428 750en voltak, ami 26,13%ot tett ki. Már maga az a tény, hogy a magyarok száma a tartomány összlakosságában alig több mint ötven év alatt úgyszólván megfeleződött, önmagért beszél a magyarok helyzetéről és az államnak az irántunk való viszonyulásáról. Amikor összehasonlítjuk a két utolsó népszámlálás adatait, szembetűnik, hogy a mag yarok száma a 45 vajdasági község közül 43ban csökkent. Magyarok a tartomány mind a 45 községében élnek, éspedig 435 településen. 1991ben 80 településen képezték a többségi lakosságot, míg 11 évvel később ez a szám 73ra csökkent. Az 1991. és 2002. évi népszámlálás adatainak összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a tartomány lakosságának nemzeti összetétele megváltozott, éspedig olyan módon, hogy csökkent a nemzeti kisebbségi közösségek tagjainak száma és ezáltal a lakosságban való részaránya is, mikö zben a szerb nemzethez tartozók száma növekedett. Vajdaságban (a 2002es adatok szerint) az előző népszámlálási adatokhoz viszonyítva 170 454el volt több a szerbek száma (miközben az összlakosság száma a 11 év alatt mindössze 19.475el növekedett), a tart omány lakosságában való részvételük pedig az 57,21%ról 65,05%ra nőtt. Az információban azonban ezek az adatok nem találhatók meg. vissza Gál Kinga: nem kell félni az autonómiától Erdély.ma [ 20051109 - 07:27:25 ] A feladatok helyi szinten történő megoldása, az autonómiatörekvés és decentralizálási folyamat nem gyengíti, hanem megerősíti az országokat és népszerűbbé teszi azok kormányait - ezzel a megállapítással zárult tegnap a Szubszidiaritás és Önkormányzat az Eur ópai Unióban - Kisebbségek lakta régiók a kibővített Európában címmel rendezett konferencia. A kisebbségi törvénytervezet és a kulturális autonómia kérdése is fontos helyet kapott a Szubszidiaritás és önkormányzat az Európai Unióban - Kisebbségek lakta r égiók a kibõvített Európában címmel hétfőn és kedden Bukarestben tartott nemzetközi konferencián. Az Európai Unió számos tagországának diplomatáit és politikusait, a Velencei Bizottság és a romániai civil szervezetek képviselőit egyesítő rendezvényt a Robe rt Schuman Alapítvány és a nizzai székhelyű Európai Képzési Nemzetközi Központ szervezte. A konferencia kezdeményezője Gál Kinga FIDESZes európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy a konferenciára kifejezetten a nemzetközi politika képviselői t és olyan hazai illetékeseket hívtak meg, akik valamilyen autonómiatörvénytervezetet nyújtottak be a román parlamentbe. Az Új Magyar Szó kérdésére a képviselőnő azt is elmondta: az Európai Parlamentben december közepén várhatók konkrét reakciók azzal k apcsolatban, hogy a román parlament elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. „Az Európai Bizottság jelentése, amelyben megdicséri Romániát, egy nappal azelőtt került a nyilvánosság elé, hogy a román parlament elutasította a kisebbségi törvényt. Ezt köv etően jómagam is felhívtam a parlamenti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ne csak a kezdeményezésket, illetve ígéreteket, de azok kivitelezését is kövessék figyelemmel. Engem leginkább azonban az sokkolt, ahogyan a kisebbségi törvénytervezetet a román parlamentben megvitatták. A hozzászólások hangulata ugyanolyan volt, mint a a 90es évek elején" - nyilatkozta lapunknak Gál Kinga. A konferenciát a részvevők azzal a megállapítással zárták, hogy az európai példák alapján a szubszidiaritás elvének alkalm azása, azaz a feladatok helyi szinten történő megoldása, az autonómiatörekvés és decentralizálási
