Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-17
18 Megoszlottak a vélemények gazdaságpolitikai kérdésekben. Mesic, mint mondta, kezdeményezte annak megvitatását, hogy a konzervatív neoliberális gazdaságpolitika a legmegfelelőbbe az egyesülő Európának. A horvát elnök szerint az európai egyesülés politikai tervének megvalósítása jórészt amiatt torpant meg, hogy a polgárok elégedetlenek az egyesült Európával azonosítani kezdett neoliberális gazdasági modell következményeivel. A vita résztvevői időnként vitatták a felveté s helyességét - ismerte el. Másfelől, utóbb Václav Klaus cseh elnök minden egyes korábbi megállapítást cáfolva már ismert nézeteinek adott hangot: e szerint ha Európa egy rossz szociális modell feltámasztásának irányába akar lépni, előbbutóbb elveszti a harcot a világgazdaság többi szereplőjével szemben - mondta el a magyar államfő kíséretében lévő Bársony András külügyi államtitkár. vissza Charles Gati: Volt mit javítani Bushnál Népszabadság • Munkatársunktól • 200 5. október 17. - Washingtonban figyelik, melyik ország vezetője lesz az új KözépEurópát Amerikában is "megtestesítő" személyiség - véli Charles Gati. A befolyásos (magyar származású) washingtoni politológus részt vett a minapi Gyurcsánylátogatás rendez vényein is. Mint lapunknak nyilatkozta, az amerikai külpolitika központi kérdéskörét, a terrorizmus elleni fellépést illetően valóban volt mit javítani Magyarország megítélésén az Orbánkormány után. - Belpolitikai vihar kerekedett abból, hogy a Fehér Há zból hazatérve Gyurcsány Ferenc azt állította, amerikai megítélés szerint a 2001es terrortámadások után Orbán Viktor kormánya nem kellőképpen határolódott el Csurka István kijelentésétől, amely szerint Amerika maga is oka a merényleteknek. Mit tud erről? - Az egyik ügy az, hogy most mi történt a Fehér Házban, ebben nem vagyok mérvadó, nem voltam ott. De a másik ügy 2001 szeptemberéről szól, arról, hogy vajon Orbán Viktor akkori miniszterelnök úr elhatároltae magát Csurkától, vagy sem. Az amerikai kormán y erre kifejezetten felkérte Orbánt a washingtoni magyar nagyköveten keresztül. Erről akkoriban magyar újságok is beszámoltak. Az elhatárolódást Martonyi János akkori külügyminiszter többszöri sürgetésre bár, de megtette, azonban Orbán Viktor sajnos nem. I gaz az, amit Áder János hangsúlyozott, hogy a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ együtt támogatott egy általános határozatot, de nem erről szólt a Fehér Ház kérése, hanem arról, hogy Orbán határolja el magát Csurkától. - Politológusként hogy látja az amerikaim agyar viszony jövőjét a Gyurcsányvizit után? - Minden jel szerint a látogatás eredményes, bizalomerősítő volt, Washingtonban úgy látják, most érdemes szorosan együttműködni Magyarországgal. - Vajon a Balkán viszonylagos elcsitulása láttán igazán érdek lie még az amerikai külpolitikát a mi térségünk? - Nyilvánvaló, hogy a külpolitika fő szempontja a terrorizmus elleni harc, ebben a keretben lehet kisebb vagy nagyobb a Balkán és más térségek jelentősége. Az is látszik, hogy a cseh Havel és a lengyel Kw asniewski távozása után Washingtonban most csöndben keresik azt az új személyiséget, államférfit, aki, és akinek az országa Amerika szemében politikusi teljesítménye révén "megtestesíti" az új KözépEurópát. - Amely már nagyrészt az Európai Unió része. V ajon Amerika tényleg erősebb és egységesebb Európát szeretne, vagy azért versenytársat is lát benne? - Minden amerikai kormány őszintén akar egy olyan Európát, amely neki is szilárd partnere. Most természetesen ebben is a terrorizmus elleni harc a fokmér ő. Sokan voltak a szabadkai tiltakozók, de nem elegen Békésen, incidensek nélkül és viszonylag mérsékelt érdeklődés mellett zajlott szombaton Szabadkán a vajdasági magyarellenes jogsértések miatt rendezett első délvidéki tiltakozás, amelyet azonban sz erb részről szélsőségesnek, illetve célszerűtlennek minősítettek.
