Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-29
6 – A kormányban nagyon nehéz küzdelmet vívunk. A tárgyalási tapasztalatok azt mutatják számomra, hogy lehetséges a törvény elfogadása, de nem könnyű. Szerintem végig fogjuk vinni a kisebb ségi törvényt. Ez a jogszabálytervezet egyirányú utca a koalíció számára. Ebből kihátrálni már senki nem tud. – A törvényben a kulturális autonómia kapta a legnagyobb elutasítást. Mit tartalmaz ez a rész? – Azért nagy jelentőségű, mivel ez nemcsak egyéni jogokat biztosít, hanem lehetőséget adna arra, hogy a magyarság választott képviselője által beleszóljon a saját intézményeinek döntéseibe is. Például egy iskolában abba, hogy kit neveznek ki vezetőknek, milyen osztályokat hoznak létre. Egy másik fontos lé pés lenne a választói törvény módosítása. Ennek az a lényege, hogy minden olyan közösség, amely kisebbségben van, kedvezményesen hozzájuthat egy önkormányzati mandátumhoz. Ez a szórványmagyarságban élők esetében lenne nagy előrelépés. – Miután a tervezet sürgősségi tárgyalását levették a napirendről, időben mennyit jelenthet a csúszás? – Megpróbáljuk újra napirendre venni a sürgősségi tárgyalást. Ha nem sikerül, akkor néhány hónapot biztosan várni kell a törvény elfogadásáig. – Tulajdonítanake olyan jele ntőséget a kisebbségi törvénynek, hogy amennyiben mégsem támogatja majd azt a koalíció, akkor kilép a szövetségből az RMDSZ? – Mi ilyesmit nem mondunk. Megtanultam az előző években, hogy ezek a kijelentések nem hasznosak. A fő cél az, hogy a koalíciót műkö dőképessé tegyük. – Mégis, a történtek után nem gondoljae, hogy a magyar parlament elhamarkodottan szavazta meg Románia EUcsatlakozását támogató dokumentumot? – Nem, mivel ezt a két kérdést másoktól eltérően nem vagyok hajlandó semmivel összekapcsolni. Történelmi ostobaságnak tartom azt, hogy Romániát nem engedjük be az unióba különböző indokok alapján... – Nem erről van szó: lehetett volna egy év múlva is szavazni, ez nem késleltette volna a csatlakozást. – Ki garantálja nekünk, hogy egy év múlva ugyan az lesz a helyzet, mint most? Másrészt: aki kint akarja tartani Romániát az EUból, az ki akarja zárni a magyarokat is. Az autonómia kérdését is helytelen összekapcsolni Románia EUcsatlakozásával. Mindkettő fontos, mindkettő eszköz számunkra, de nem lehet egyiket a másikkal szembeállítani. – Térjünk át a múlt heti románmagyar csúcstalálkozóra. A megbeszélés után euforikus nyilatkozatok hasonlították a találkozót a németfrancia megbékéléshez. A román fél e heti magatartása hogyan fér ebbe a képbe? – Romá nia ma még ezeknek az ellentmondásoknak az országa. Bukarestben a hasonló kontrasztok nagyon jellemzőek. Egyik héten románmagyar kormányülés van, néhány nap múlva éles magyarellenes kirohanások hangzanak el a parlamentben. De az is igaz, hogy csütörtökön például a koalíció pártjai közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték a magyarellenes kirohanásokat. Ugyanakkor én francianémet modellről egy pillanatig sem beszéltem, azt gondolom, az más helyzet volt. – Milyen konkrét hozadékai vannak a találk ozónak? – Pozitívan hathat vissza a két nemzet közérzetére és viszonyára az, hogy a román és a magyar kormány le tudott ülni egy asztalhoz. Nagyon fontosnak tartom a csíkszeredai főkonzulátus létrehozásáról szóló javaslatot, és azt, hogy fel fognak állni a magyar állam kulturális intézményei a Székelyföldön. Ezen kívül többek között lényeges az az elvi döntés, amely szerint a román állam finanszírozni fogja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. Ez fontos szemléletváltást mutat. – Csakhogy e rre négyöt évet is kell várni, mivel a Sapientia nincs akkreditálva. Márpedig ilyen intézmény a román törvények szerint nem kaphat támogatást. – Azért jeleztem, hogy ez egy elvi döntés. De úgy tudom, hogy két év múlva már a szakok többségét akkreditálják majd, így a román állam is fizetni fog. – A főkonzulátus létrehozása kapcsán sem született konkrét időpontról szóló megállapodás. Mikor valósul ez meg? – Ez akár néhány héten belül is megnyílhat, de nem fog, mivel épületet kell választani, felújítani. Fontos, hogy ebben a pillanatban semmiféle f ormalitáshoz nem kötődik a diplomáciai kirendeltség felállítása. Ha minden a megfelelő ütemben halad, akkor a jövő év első felében talán meg lehet nyitni a főkonzulátust.
