Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-28
25 a népszavazás előtti kampányban állította. Némileg segítette ebben Gyurcsányt, hogy a román koalíciós kormányt is kényszerek korlátozzák: az európai uniós csatlakozás által támaszt ott feltételek teljesítése. A közös kormányülésen ez a két szempont találkozott: a szomszédos országgal történő tárgyalásos megegyezés magyar belpolitikai kényszere és az uniós csatlakozás román belpolitikai kényszere, mely kényszer ugyanakkor lehetősége t is jelentett, hogy mind a két koalíciós kormány sikeres alternatívát mutathasson fel saját országának radikálisabb követeléseivel szemben. Gyurcsány Ferenc a tárgyalásos megegyezés előtti első potenciális konfliktust sikeresen oldotta fel azzal, hogy a Románia uniós csatlakozásáról szóló parlamenti szavazással belekényszerítette a Fideszt az együttműködésbe (és ezzel konfliktusba a hazai szélsőjobbal), amit azután gesztusként mutathatott fel a közös kormányülés előtt. A Fidesz ezen a ponton nem talált f ogást a kormány szomszédságpolitikáján, hallgatásra kényszerült, de legalábbis hangos bírálatot ekkor nem tudott megfogalmazni. Leginkább a jobboldal szélén lévők felháborodásával volt elfoglalva, illetve a Jobbik és a MIÉP ebből kiinduló egymásra találásá val, a Harmadik Úttal. A kisebbségi törvény román szenátusbeli leszavazása némileg újrarendezheti a helyzetet. A Fidesz Gyurcsány Ferenc romániai „kontárkodásáról” beszélt, és végre bírálhatta az uniós csatlakozásról szóló magyar szavazás előrehozatalát, illetve azt, hogy Magyarország nem támasztott feltételeket Romániával szemben. Ez a Fidesznek segített abban, hogy ismét rámutasson a kormányfő vélt alkalmatlanságára, ám a radikális jobboldallal szemben nem erősítette pozícióit: a korábban a Fideszt Ro mánia EUcsatlakozásának feltétel nélküli megszavazásáért bíráló radikális honlapokon a kisebbségi törvény elutasításának első számú felelőse nem a magyar kormány, hanem a „Románia kapcarongyaként” aposztrofált, Fidesszel szövetséges RMDSZ lett. A Románi a EUcsatlakozásáért bírált Orbán Viktor és a kisebbségi törvény közös kormányülés utáni kudarcáért felelőssé tett Gyurcsány Ferenc egyvalamit biztosan nem tudott befolyásolni: a román belpolitikai vitákat. A román koalíciós kormány a felsőházban ugyanis nem tudta átvinni saját javaslatát, aminek éppen a koalíciós kiszavazás tett keresztbe, pontosabban a kormánypárti képviselők távolmaradása. Bár a közelgő alsóházi szavazás előtt Calin Popescu Tariceanu román kormányfő ígéretet tett arra, hogy a koalíciós pártok megszavazzák a kormány törvényjavaslatát, mégis komoly probléma lehet, hogy a pártok mandátumaránya ott is nagyon hasonló, mint a felsőházban. Kérdés tehát, hogy az ottani pártpolitikai konfliktusok mennyiben akadályozzák majd a törvény elfogadás át, hiszen a kisebbségi törvénytervezetet leszavazó Konzervatív Párt képviselői október 26án kivonultak képviselőház állandó bizottságának üléséről, ezzel magakadályozva a törvény sürgősségi eljárással való elfogadását az alsóházban. A Gyurcsányékkal közö s ideológiai platformon elhelyezkedő román szociáldemokraták pedig a magyarellenes Nagy Románia Párttal közösen szavazták le a törvényt. Amennyiben a román miniszterelnök a nehezen összetartott koalíció felbomlására, új választások kiírására, és ezzel – reményei szerint – saját pozíciójának megerősítésére számít, akkor könnyen bekövetkezhet, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, esetleg a törvényhozásból is, amit itthon a Fidesz akár Gyurcsány Ferenc nyakába is varrhat, mondván: Magyarország olyan engedmény t tett az előrehozott budapesti szavazással, aminek köszönhetően immár semmilyen korlát és kényszer nem áll a román politika előtt a kisebbségekkel kapcsolatban. A határon túli ügyekkel kiemelten foglalkozó hazai radikális jobboldal pedig a Fideszt és az R MDSZt teheti felelőssé a kudarcért. Magyarországon a 2001es OrbánNastase megállapodás utáni politikai konfliktusban az MSZP játszott arra, hogy a megállapodás nyomán az országot elárasztja 23 millió román munkavállaló. A Fidesz ezzel nehezen operálhat a kettős állampolgárság támogatása után, ám rámutathat a magyar kormány kompetenciahiányára, bizalmatlanságot kelthet Romániával és egyúttal a magyar kormánnyal szemben. A közös kormányülés és Románia uniós csatlakozásának megszavazása könnyen válhat an nak jelképévé és eszközévé az ellenzék kezében, hogy a két kormány összjátékának következménye a romániai magyar kisebbség helyzetének rosszabbra fordulása.
