Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-27
17 Még aznap ülésezik a nemzetbiztonsági kabinet, utána a miniszterelnök újra részvétét nyilvánítja az amerikai népnek, és segítséget ígér Bushnak az életmentésben. Szeptember 13án megkezdődik Csurka István hosszú menetelése a média intézményrendszerében. A lényeg: "Mély részvéttel vagyunk az ártatlan áldozatok iránt (...), azonban felelősséget érte az amerikai globalista politikának is viselnie kell. Az, ami Paleszt inában és Izraelben történik, meg ami az egész világon, a globalizmus féktelen előrenyomulása, bizony egyenes következményként vonta maga után mindezt. (…) A világ elnyomott népei nem tűrhették válaszcsapás nélkül a globalizmus által rájuk rótt megaláztatá sokat, a kizsákmányolást és a Palesztinában folyó tervszervű népirtást." Sehol nem szokás? Orbán valóban nem szól erről a Szaddám- és Le Penízű nyilatkozatról, de egy héttel a terrortámadás után a kormány határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésbe n. A határozat elítél minden olyan megnyilatkozást, amely "az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokokat próbál keresni e barbár cselekedetre". Kérdésünkre Orbán Viktor egyik korá bbi munkatársa elmondta: Orbánnak nem kellett külön elhatárolódnia egy kis ellenzéki párt vezetőjétől, ez sehol nem szokás szerinte. (A Csurkanyomulástól elhatárolódott azonban Martonyi János, Kövér László és Torgyán József is). Gyurcsány és Orbán: mibe n értenek még egyet? Hogy ezután pontosan mi történik a Bushadminisztrációban, nem tudjuk. 2002. február 9én azonban arról számol be a Népszabadság, hogy Orbán Viktor Bostonban „a NATO és az európai politika szempontjából fontos javaslatok megtételére készül”, ám nem megy Washingtonba, mivel Bushék nem fogadják: „Az USA vezető köreiben felrótták Orbánnak, hogy nem elég határozottan határolódott el Csurka István Amerikaellenes kirohanásaitól az Egyesült Államokat ért tavaly szeptember 11i támadás után. ” A lap szerint felrótták Orbánnak a státuskérdést, az antiszemita jelenségek helytelen kezelését, valamint az Orbánkormány Európai Unióval kapcsolatos "felemás álláspontját" („az EUn kívül is van élet”). Gereben István, a neves, Egyesült Államokban él ő magyar személyiség is úgy nyilatkozott a minap: az elhatárolódás hiányát nagyon rossz néven vette a Bushkormány. „Az a két hét, ami a New Yorki tragédia és a magyar parlament nyilatkozata között eltelt, keserű szájízt hagyott mindnyájunkban, akik több emberséget vártunk szülőhazánk politikusaitól. Sok – és nem csak amerikai részről – elhangzott ösztönzés a Csurkanyilatkozattól történő azonnali, határozott, névvel megjelölt elhatárolódás szükségességére hívta fel az érdekeltek figyelmét, ez az igény azo nban két hétig válasz nélkül maradt.” Itt tartunk most. vissza Jeszenszky Géza: a táviratok közzététele ellehetetlenítené a diplomáciai munkát Magyar Hírlap, 2005. október 27. A magyar – amerikai viszony nem mindig volt felhőtlen Fideszgyőzelmet vártak a Fehér Házban, ezért nem fogadta korábban Orbán Viktor miniszterelnököt George Bush – állítja Jeszenszky Géza. A jelentéseiből készített külügyminisztériumi összefoglalót továbbra is politikai röpiratnak tartja. Azt a zonban a volt külügyminiszter és washingtoni magyar nagykövet is elismerte, hogy a magyar – amerikai viszony nem mindig volt felhőtlen. A volt washingtoni nagykövet szerint Magyarországgal nem elnöki vagy alelnöki, hanem jóval alacsonyabb szinten foglalko ztak fotó: Hegedűs Márta – Manipulatív politikai pamfletnek nevezte a washingtoni távirataiból összeállított külügyminisztériumi jelentést, mely szerint Washington több okból is neheztelt az Orbánkormányra. Mit ért a kijelentése alatt? – Washingtonból a z én időmben naponta egy tucat vagy még több táviratot küldtünk a Külügyminisztériumba. Ezekből összevágni és nyilvánvalóan politikai céllal összeállítani egy dokumentumot abszolút nem korrekt.