Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-04
15 Abdullah Gül a sajtóértekezleten maga is történelmi fordulatként értékelte mindazt, ami keddre virradó éjszaka Luxemburgban történt. Kijelentette: biztosak benne, hogy a török tagságból nem csak országa, de az EU is hasznot húz maj d, s bár nyilvánvaló, hogy a tárgyalások során lesznek nehézségek, a törökök elszánták magukat a szükséges lépések megtételére, reformjai folytatására. Abdullah Gül végül elmondta, biztos benne, hogy 10 év múlva Törökország teljesen más képet mutat majd, m int most, s az európai közvélemény vele kapcsolatos álláspontja is változni fog addig. Ugyanakkor jelezte, hogy nem csak Törökországtól kell elvárni ígéretei betartását, de a törökök ugyanezt várják az EUtól is. Törökország EUcsatlakozási tárgyalása i legalább egy évtizedig tartanak majd, s még ha sikerre vezetnek is, a törökök előtt ott áll az az akadály, hogy számos jelenlegi tagállam népszavazást akar kiírni ebben a kérdésben. vissza Törökország után Horvátország is megkezdte EUcsatlakozási tárgyalásait S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Luxemburg, 2005. október 4., kedd (MTI) - Törökország után keddre virradó éjszaka Luxemburgban egyik másik EUtagjelölt, Horvátország is megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait. A megbeszéléseknek eredetileg idén márciusban kellett volna beindulniuk, de az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött, azt kifogásolva, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelmé nyt, a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést. A mostani fordulatot az ezen a téren bekövetkezett változás tette lehetővé. Carla Del Ponte, a hágai testület főügyésze hétfőn délután - ko rábbi, borúlátó nyilatkozatai után némi meglepetést keltve - Luxemburgban arról számolt be az EUtagállamok külügyminisztereinek, hogy Zágráb az elmúlt néhány hétben immár teljes mértékben együttműködött a hágai testülettel, s minden tőle telhetőt megtesz a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatására, őrizetbe vételére. A külügyminiszterek ezt követően hozzájárulásukat adták a tárgyalások megkezdéséhez, sőt: ezt a szimbolikus jelentőségű eseményt alig néhány órával később meg is tart ották. Olli Rehn, az EUbizottság bővítési biztosa a megbeszélések beindítását követő sajtóértekezleten ezt a gyorsaságot azzal magyarázta, hogy az EU egyszerűen teljesítette korábbi ígéretét: mihelyt megbizonyosodott arról, hogy teljes az együttműködé s Zágráb és a Nemzetközi Törvényszék között, azaz a tárgyalásindítás előfeltétele immár adott, minden további habozás nélkül, még azon a napon megkezdte e folyamatot. Jack Straw brit külügyminiszter pedig egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bármiféle kap csolat lett volna a török és a horvát tárgyaláskezdés között, azaz hogy az osztrákok (akik az elmúlt napokban hangsúlyosan követelték a megbeszélések beindítását Zágrábbal) ezt kapták viszonzásul, amiért feladták ellenvetéseiket a török ügyben. Olli R ehn úgy fogalmazott, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdése egyben bátorítás, ösztönzés a balkáni térség többi országa számára is. Ugyanakkor figyelmeztetett: az Európai Unió elvárja, hogy Hor vátország folytassa teljes körű együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Erre Ivo Sanader horvát kormányfő a sajtóértekezleten kötelezettséget is vállalt, s egyben jelezte: országa továbbviszi a reformfolyamatot. A horvát csatlakozási tárgya lások évekig tartanak majd. Olli Rehn korábban úgy vélekedett, hogy ha minden nagyon jól halad, akkor legkorábban 2009ben kerülhet sor az ország EUfelvételére. vissza Megalkuvással vádolják Orbánt A radikálisok szerint nem tett meg mindent Erdély autonómiájáért Népszabadság • Csuhaj Ildikó Gréczy Zsolt • 2005. október 4. Határon innen és túl is vihart kavart, hogy a Fidesz megszavazta Románia uniós csatlakozását. Gyurcsány Ferenc mindenesetre ezért felelősséget vállaló ellenzéki politikusként beszélt tegnap Orbán Viktorról. Erdélyben sokan úgy gondolták, hogy a Fidesz n em fogja megszavazni Románia uniós csatlakozását, hiszen a párt vezetői korábban arról beszéltek, hogy ezt Erdély autonómiájának megadásához kötik. Így nyilatkozott a Demokratában 2004 augusztusában Szájer József EPképviselő, Orbán Viktor pedig alig két h ónapja Tusnádfürdőn szó szerint ezt mondta: "Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon eg yértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba."
