Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-25
19 montenegrói külügyminiszter külföldi tárgyalópartnerei előtt az úgynevezett Z4es tervet szokta emlegetni, amely 1995 elején merült fel tárgyalási alapként a horvátországi szerb Krajina státusának rendezésére. A térségbeli országok k özül nyíltan Koszovó függetlensége mellett kardoskodik a kormányváltás óta Albánia, és a minap ilyen "reálpolitikai" elképzeléssel állt elő Janez Drnovsek szlovén elnök is. Szkopjéban is kezd állítólag felülkerekedni ez az álláspont; megfigyelők szerint Vl ado Bucskovszki miniszterelnök emiatt követelte a pristinai vezetőktől, még a tárgyalások előtt nyilatkoztassák ki, hogy sosem kerül sor az albánok lakta területek egyesítésére a térségben. Montenegró tartózkodó, és hasonlóan taktikázik Szarajevó és Zágráb . Washington és Brüsszel mind ez idáig semleges állásponton volt, bár külföldi megfigyelők sokszor híresztelték, hogy Washingtonban, Londonban és Párizsban a színfalak mögött Koszovó függetlenségéről beszélnek. Nicholas Burns amerikai külügyi államtit kár múlt heti pristinai látogatásán az albán vezetőkhöz hasonlóan a "népakarat" teljesülésének fontosságáról beszélt, az amerikai képviselőházi albán lobbi pedig az elmúlt egy évben két alkalommal is Koszovó függetlenségét elismerő határozatot próbált kere sztülvinni. Koszovó függetlensége mellett kardoskodik több hírneves nyugati szakértő és tekintélyes szervezet. A világ forrongó térségeit elemző, egykori és jelenlegi ismert politikusokat, illetve szakértőket tömörítő Nemzetközi Válságcsoport (ICG) januárb an előállt saját ütemtervével, amely népszavazást irányozott elő a jövő év elejére, 2006 közepére pedig Koszovó függetlenségének elismerésével számolt. Az ICG elképzelései mögött felsorakozott az amerikai Clintonkormányzat néhány tekintélyes külügyi ténye zője, közöttük Richard Holbrooke volt balkáni békealkusz és amerikai ENSZnagykövet. A nem kevésbé befolyásos, Giuliano Amato volt olasz miniszterelnök vezette Nemzetközi Balkánbizottság áprilisban terjesztette elő "feltételes függetlenségi" tervét, a mely szerint a tartomány tíz év alatt, négy fázisban SzerbiaMontenegróval együtt integrálódna az EUba, benne egyfajta "megosztott szuverenitással" rendelkezne, a tagjelölti státusig pedig az EU felügyelné az emberi és kisebbségi jogok érvényesítését. A nemzetközi porondon kimondvakimondatlanul nagyobb rokonszenvvel viseltetnek az albán szakadárok álláspontja iránt, Belgrádnak pedig nincs szilárd szövetségese, Oroszországra se nagyon számíthat. Kezében van ugyanakkor az ismert érv, miszerint Koszovó f ügge tlensége esetén csorbulna az ENSZalapokmány egyik sarkalatos elve, amely kimondja a határok sérthetetlenségét. A vészjósló belgrádi forgatókönyv szerint, ez láncreakciót idézne elő a még mindig gyúlékony térségben, de Európa távolabbi részein is, a Balkán on ráadásul pedig létrejönne két, etnikailag viszonylag tiszta albán állam, amelyek közül legalább az egyik ellenséges magatartást tanúsítana Szerbiával szemben. vissza Az RMDSZ nem kíván a román kormánykoalíció kirakatszerv ezete lenni - mondta Markó Béla a szenátus kisebbségellenes döntése után Bukarest, 2005. október 24., hétfő (MTI) - Nem akar a román kormánykoalíció kirakatszervezte lenni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely tiszteletet vár el partnereitől - hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfő esti rendkívüli sajtóért ekezletén, amelyre azt követően került sor, hogy a román szenátus elutasította a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ szövetségi elnöke amiatt tartott rendkívüli sajtóértekezletet a román parlament palotájában, mert délut áni ülésén a szenátus plénuma Gheorghe Funar, a Nagy Románia Párt (PRM), valamint Ion Iliescu és Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai javaslatára 51 igen és 40 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett megszavazta a kulturális autonómia j ogi kereteit megteremtő V. fejezet kiiktatását a törvényből. Ezt követően a szenátorok 63 igen és 43 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadták azt az ellenzéáki indítványt, hogy a szenátus egészében is utasítsa el a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére terjesztett a törvényhozás elé a koalíciós kormány. A két szavazás során a kormánykoalíciót alkotó pártok több szenátora - az előzetes koalíciós megállapodást figyelmen kívül hagyva - nem szav azott, egyes esetekben pedig az ellenzéki PRM és PSD javaslatai mellett állt ki. Ezt követően az RMDSZ szenátorai tiltakozásképpen kivonultak a teremből, Markó Béla pedig rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze. Ezen Markó mellett részt vett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető is. Markó Béla azzal kezdte sajtótájékoztatóját, hogy bejelentette: a koalíciós egyezség megszegésére, a közös kormányprogram figyelmen kívül hagyására került sor h étfőn a román szenátusban. Hangsúlyozta: a kisebbségi törvénytervezet kormány általi elfogadását hosszas konzultációsorozat előzte meg, szakemberek véleményezték, a hétvégén pedig a Velencei Bizottság fogalmazott meg pozitív véleményt a javaslatról. A Vel encei Bizottság értékelte a kulturális autonómiát, amely nem vezet elszigetelődéshez, hanem lehetőséget ad a nemzeti kisebbségek számára, hogy azok részt vegyenek az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban - fejtette ki Markó, majd rámutatott: a román szenátus hétfői döntése több, mint a koalíciós egyezmény megsértése. A hétfői szenátusi
