Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-01
6 m agyar biztos a beszámoló alatt látványos érdektelenségéről tett tanúbizonyságot, párttársával beszélgetett, s csak többszöri felszólítás után tért vissza helyére. Kovács a német Doris Pack néppárti képviselő asszony, az Európai Parlament délszláv bizotts ágának elnöke felszólalásának elején felállt helyéről és átsétált a terem másik oldalán ülő Tabajdi Csaba szocialista képviselőhöz. Pack asszony egy idő után megszakította beszédét, és azzal a kéréssel fordult Kovácshoz, hogy figyeljen arra, amit mond. A n émetül nem beszélő egykori kommunista karrierdiplomata nem tudta, hogy a felszólítás neki szól, ugyanis helyéről felkelve már nem volt a fülén a tolmácsolást közvetítő fülhallgató. Pack asszony újra rászólt Kovácsra, hogy nagyon kéri, figyeljen felszólalás ára. A hatalmas teremben tartózkodó több magyar szocialista képviselő ezután hangos „Laci!”, „Laci!” bekiabálásokkal figyelmeztette az EU biztosát, hogy Pack asszony hozzá intézi szavait. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő európai parlamenti képviselő azt mondta, ilyen magatartással még nem találkozott pályafutása alatt. Hozzátette, a helyzetet különösen visszássá és szégyenletessé tette, hogy egy magyar biztosról van szó, aki szinte provokatív módon mutatta, mennyire nem érdekli őt a Vajdaságban élő, s úlyos támadások kereszttüzében álló magyarok sorsa. vissza Gyón és cáfol Bodor Pál - Mit jelentett Diurnus „jelentése”? MNOösszefoglaló 2005. szeptember 30. 12:10 A Diurnusként a hazai magyar sajtóban évtizedek óta publ ikáló, a Ceausescudiktatúra alatt Romániában vezető posztokat betöltő Bodor Pál „meggyónta”, hogy korábban a Securitaténak dolgozott – derül ki a Hetek című lap értesüléseiből. Bodor a Népszabadságnak is nyilatkozott, cáfolva a Hit Gyülekezetéhez közel ál ló Hetekben és a hirszerzo.hu internetes portálján is napvilágot látott értesüléseket. "Úgy negyvenöt évvel ezelőtt, többedmagammal, írásban és szóban tiltakoztam az ellen, hogy (...) a román államvédelem tisztjei 'irodalmi elemzéseket' végezzenek írók é s költők műveivel kapcsolatosan. A műelemzéseket azután az eljárás során bizonyítékként használták fel az illető ellen. (...) Föllépésünk eredménye néhányunkra nézve igen kínos volt: 'igazat adtak' nekünk, és fölkértek arra, hogy némely írásról mi mondjunk véleményt" – mondta Bodor Pál a Heteknek adott nyilatkozatában. A Hetek kérdésére válaszolva, miszerint e „kiszolgáltatott helyzetben” is meg tudtae menteni egykét kollégáját, Bodor azt mondja: igen, például egy ma Stockholmban élő ismert írót és műford ítót „ismét lecsuktak volna, ha házkutatáson összeszedett kéziratainak a szekus értelmezése érvényesül. Ezt meg tudtuk akadályozni.” Bodor lelkiismereti problémáiról is beszélt: „Jót tettem vagy rosszat?” – tette föl a kérdést a Hetekben, amire önmaga az t válaszolta: „A nem kellőképpen tájékozott ember jóhiszeműségéről utólag kiderülhet, hogy bűnös.” A Népszabadság hasábjain Bodor cáfolta, hogy jelentéseket írt volna, s elmondta, utóiratot küldött a Heteknek nyilatkozataihoz. A Magyar Nemzetnek nyilat kozva Bodor pályatársa, a jelenleg Budapesten és Nagybányán élő Pusztai János elmondta: a 60as évek végén Bodor hatott oda Bukarestből, hogy regénye megjelenjen. Szerinte ha Diurnus „belebonyolódott abba a szövevényes világba, abba a Securitatével való ka pcsolattartás is beleférhetett.” Pusztai emlékeztet: ismert volt Bodor kommunistainternacionalista volta, s az, hogy a nemzetiségi kérdés területén óriási baklövéseket követett el, így például cikkeivel támogatta a kolozsvári magyar Bolyai egyetem összevo nását a Babes román egyetemmel 1959ben. Bodor Pál Budapesten született, 1930. július 28án. A temesvári piarista líceumban érettségizett 1948ban. Egyetemi tanulmányait Bukarestben majd Kolozsvárott, a Bolyai Tudományegyetemen végezte. A temesvári Szaba d Szóban, 1946ban kezde tt írni. Később a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Igazság című lap munkatársa. 1951 – 67 között az Utunk című folyóirat belső munkatársa volt. 1967től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó magyar részlegének főszerkesztője, később a kiadó Kriterion Kiadóvá alak ul, ennek főszerkesztője. 1970től 1979ig a román rádió és televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője. Főmunkatársa az Előre című lapnak (ez a lap a romániai központi magyar nyelvű lap, a román kommunista párthoz közel álló orgánum volt). 1984ben te lepül át Magyarországra, Budapesten él. Diurnus álnéven lnéven előbb a Magyar Nemzetbe, majd a Népszabadságba írt jegyzeteket. Április óta a klubhalo.hun vezeti "Diurnus naplóját." vissza
