Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-22
9 NSAdokumentumok miatt. Az elemző által 1990ben beszerzett iratokat – amelyekben a washin gtoni magyar nagykövetségen dolgozó hírszerző tisztek névsora volt olvasható – Charles Gati követelte Foldvarytól, ám az nem adta át, hivatkozva azok „érzékeny” voltára. Az viszont beszélgetésükből kiderült, hogy Gatiék házibarátja – egy bizonyos Ivan Volg yes – köthető a magyar hírszerzéshez. Bár a lap által idézett gyanúsítás meglehetősen súlyos volt, a vizsgálat rövidesen tisztázta Gatiékat. 1997 januárjában az egyik szokásos külügyminisztériumi sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a belső vizsgálat se mmilyen szabálytalanságot nem tárt fel, Toby Gati továbbra is élvezi minisztériuma bizalmát. vissza A gesztuspolitika mellett vannak már eredmények is - A román – magyar megállapodások hatásai Magyar Hírlap 2005. október 22. Új szemléletmód jellemzi mostanság a hivatalos, államközi román – magyar viszonyt. Míg néhány éve még alapvetés volt a kínos kérdések nyilvános felemlegetése, manapság az elsődleges cél az elérhető eredmények begyűjtése, a többi pedig majd csak alakul. Az új szemléletmód érvényes volt Calin PopescuTariceanu román kormányfő januári budapesti vizitjére, és vonatkozik a Gyurcsánykabinet mostani, testületi kiruccanására Bukarestbe. De folytathatnánk akár azzal is, ahogy Magyarország Románia EUfelvételét kezelte: miközben Brüsszelben még mindig erősen kételkednek abban, biztosan akarjáke Bukarest belépését már 2007 jan uárjától (vagy várjanak vele még egy évet), a magyar törvényhozás az elsők között ratifikálta a román csatlakozási szerződést. Vállalta tehát ezzel annak kockázatát is, hogy úgy járunk Bukaresttel, mint Pozsonnyal, ahol addig tartották fontosnak a magyar k apcsolat intenzív ápolását, amíg Szlovákia behozta integrációs hátrányát. Románia azonban még nem tart itt, Bukarestnek még jól jöhet a magyar támogatás a már említett brüsszeli vitában, nincs tehát minden veszve, kérdés, mit lehet, illetve kell erőltetni. Nem akarjuk Erdélyt? Erdélyt például Magyarország nem akarja, ezt maga Gyurcsány Ferenc szögezte le Bukarestben, már csak azt kéne tudni, miért is mondta ezt. Az ugyanis, hogy politikai értelemben nem akarja, az nyilvánvaló, már rég nem akarja, csak me glehetősen egyszerű (román és magyar) elmékben fordul meg még mindig realitásként ilyen lehetőség. Amúgy viszont, például gazdasági értelemben, miért is ne érdekelhetne minket: kétkét és fél év múlva Románia már biztos EUtag lesz, Erdély pedig nyilvánval óan vonzó terület a magyar befektetőknek. Nem lenne példa nélküli gyakorlat: ha már a francia – német modellnél tartunk, gondoljunk csak Elzászra, ahol hétvégenként néhány településen jóformán csak német rendszámú autókat látni. Tudjuk be azonban ezt a gyur csányi kijelentést a csütörtök – pénteki gesztusdömpingnek és a megállapodásáradat hatásának. Ami egyébként utóbbiakat illeti, közülük néhány kétségtelenül hosszú ideje húzódó ügyeket zár le. Így például a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról szóló egyezmény kifejezetten sikernek mondható: a budapesti kérés még a kilencvenes évek végén fogalmazódott meg, Bukarest viszont idáig ellenállt. A kapcsolatok jelenlegi állapotában amúgy a főkonzulátus elsődleges célja a gazdasági együttműködés erősítése leh et. Ehhez kapcsolódhat a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozását lehetővé tevő egyezmény; ennek közösségápoló szerepe aligha vitatható, bár ha a cél az ott élő magyarok identitásvédelme, u u e ponton nem lehet megállni, to- vábbi ilyen k özpontokra lenne szükség – főként szórványvidéken. Könnyebb határátlépés Román részről viszont a Gozsdualapítványra vonatkozó megállapodást tekinthetik nagy eredménynek, annak rendezését ők sürgetik bő évtizede, s bár kaptak éppen elég ígéretet, előrel épés nem volt. A hétköznapokban nyilván sokkal kézenfekvőbb hatása lesz azonban annak az egyezménynek, amely a határátlépést könnyíti: eszerint ugyanis a vámosok és a határőrök a mozgó vonatokon ellenőriznek, amelytől az egész eljárás gyorsabb lesz. Közve tlenül érintheti a lakosságot, legalábbis annak egy részét a szociális ellátást szabályozó új megállapodás is, ez ugyanis átalakítja például azt a rendszert, amelynek értelmében egy Romániából Magyarországra áttelepülő nyugdíjas az itteni jogszabályok alap ján megállapított nyugdíjat kap, amihez eddig Románia nem járult hozzá. Az viszont egyelőre nem világos, hogy mikortól él majd az új szabályozás.
