Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-18
11 Kertész Éva Berlin,vé,mh,rn Hidegháború a Bugnál Lukasen ko feladása Oroszországnak Fehéroroszország feladását jelentené, márpedig Moszkva már nem tud hova visszavonulni Európa két legnagyobb disznóhizlaldáját tervezi felépíteni Alekszandr Lukasenko a fehérorosz – lett határ közelében. Örvendetes hír, a poszts zovjet térség statisztikusai mindig is imádták a hízók számának növelésével demonstrálni a gazdaság erejét. Ám Minszk ura ezúttal nem a számháború miatt kezdett a kocabiznisz felfuttatásába. A hizlaldák melléktermékét a Dvinába öntik, az meg Lettország fel é folyik. Szagoljanak disznószart a baltiak. Komikus eset. A hazai zöldmozgalmaktól elnézést mosolyunkért, nyilván félelmetes lesz a környezeti kár, főleg, hogy a lettek meg egy erőművet húznak fel állítólag a határon. Ám ez a történet nem zöld történet. Ez a történet berlini történet. A diplomaták és a tudósítók kölcsönös kiutasítgatása hidegháborút felelevenítő történet. S igazából nem is a Dvinánál – lettül Daugava – játszódik, az igazi vízválasztó a Bug. Lengyelország és Fehéroroszország határfolyója. Nem messze Breszttől, az ősi erődvárostól, melyről épp a minap – a kínaiakkal közös partraszállási játék után, az indiaiakkal levezényelt hadgyakorlat előtt – jegyezte meg találóan az orosz vezérkari főnök: "Oroszország határa nem Szmolenszknél, hanem Bre sztnél húzódik." Ez történetünk alfája és ómegája, ez magyaráz meg mindent. Menjünk végig rajta. Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko nyilván diktátor vagy olyasmi, Európában a következőig pont az utolsó. Speciel ez népének zömét különösebben ne m aggasztja. A téeszeket nem verték szét, traktorjaikat el tudják adni Európában is, a légvédelmi rakéta piaca meg stabil, noha cserélődő szeraeplőjű piac. Összességében a fehérorosz polgárnak van munkája, kap fizetést, tud vásárolni. A szolid megélhetés b iztonságában az utolsó minszki független lap, a Narodnaja Volja, azaz Népakarat betiltása nem érdekli a népet. Elnökválasztás szeptemberben lesz, s szinte biztosan Lukasenko nyer. Potenciális ellenfele, a Lengyelországhoz közeli Grodno egykori alpolgármes tere nem karizmájával tűnik ki. Alekszandr Milinkevics volt az egyetlen kompromisszumos figura, aki mögé még valamilyen ellenzéki koalíciót lehetett gründolni. Csalni is fognak nyilván a voksoláson, bár feltehetően inkább csak médiadömpinggel, burkolt vagy leplezetlen megfélemlítéssel. Grúz, ukrán és kirgiz példa alapján ez akár még narancsos forradalmat is kiválthatna. Nem fog. Lukasenkónak ugyanis Sevardnadzétől, Kucsmától és Akajevtől eltérően tényleges társadalmi bázisa van. Gazdasági alapokat már emlí tettünk, ám a lakosság meghatározó részének imponál a szovjet időket idéző politikája is. Ha minisztereket bilincsben vezetnek ki kormányülésről korrupció miatt, az imponál a népnek. S végül azért sem fog bukni Lukasenko, mert pillanatnyilag ebben nem érd ekelt sem Washington, sem Moszkva. Az amerikaiaknak megfelel Lukasenko mint mumus. Egy riasztó példa, aki ellen folyamatosan mutathatjuk sajtószabadság melletti elkötelezettségünket, demokratikus mivoltunkat, amúgy is praktikus dolog a háznál. Hiszen össz ességében nincs a bátykával – gazda, öreg, Lukasenko közkeletű beceneve – különösebb baj, nem képez ki terroristákat, nem támad senkire. Viszont szövetségbe lehet tömöríteni ellene Varsó vezetésével a balti törpeállamokat. Hiszen ők rettegnek az oroszok vi sszatértétől, s Brüsszellel is van bajuk elég a kisebbségek közéletből való kirekesztése, a megtűrt SSveterán felvonulások miatt. Lengyelország meg Irak óta örül a második számú európai szövetséges szerepében – az első, ugye, Blair. Így egyfajta, tőle fü ggő ötödik hadoszlopot is létrehoz a Fehér Ház az Európai Unióban. Ráadásként Minszk elleni keménységével bármikor üzenhet Moszkvának. S ezt teszi a Kreml is, amit Putyin gondol, azt kimondja a bátyka. Fehéroroszország ezért is kap olcsó orosz energiát – no meg az államszövetség létrehozása Putyin politikai továbbélésére is forgatókönyv. Lukasenko feladása Oroszországnak Fehéroroszország feladását jelentené, márpedig Moszkva már nem tud hova visszavonulni. Oroszország a Bugnál, Breszt erődjénél akarja meg állítani a Nyugatot. Nemcsak a narancssárga forradalmaktól való félelme miatt, azért is, mert a Nyugat idáig engedi. Tart Moszkva politikai és főleg gazdasági térnyerésétől. Történetünkben igazából nincs jobb és rosszabb, csak hideg van. vissza Máté T. Gyula munkatárs