Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-17
7 A Le Figaro szerint Angela Merkel új német kancellárként a francianémet tengely helyett szívesebben venné az együttműködést az unió "kis országaival". Gyurcsány Ferenc válaszában hangsúlyozta, hogy Európában mindenki egyformán fontos. A kormányfő, mint mondta, nem tudja elképzelni Európát a Franciaország és Németország közötti szoros együttműködés nélkül, amely valamennyi ország érdeke. Azt mindenesetre elismerte, hogy Magyarország szeretné szorosabbra fűzi viszonyát Németország gal. Az európai agrárpolitikát a miniszterelnök nem tartja elavultnak, és a kérdésben a francia és magyar álláspontot nagyon közelinek értékeli. Hozzátette: "Ugyanakkor nyitottak vagyunk az agrárpolitika esetleges revíziójára a 20072013as költségvet ési periódus második szakaszában". vissza Hitet tettek az EUbővítés folytatása mellett a középeurópai államfők zágrábi csúcstalálkozójukon Végh Sándor, az MTI különtudósítója jelenti: Zágráb, 2005. október 14., pén tek (MTI) - Egyöntetűen hitet tettek az Európai Unió (EU) bővítésének folytatása mellett a középeurópai országok elnökei Zágrábban rendezett hagyományos éves csúcstalálkozójuk pénteki első napján, amelyen a Magyarországot képviselő Sólyom László köztársas ági elnök számos kétoldalú találkozót is lebonyolított. A kétnapos tanácskozáson részt vevő tizenhat államfő - köztük az első ízben jelenlévő Sólyom László - az európai integrációs folyamatok végigviteléről rendezett vitában egybehangzóan leszögezte: a z EU bővítését az unióban mutatkozó belső zavarok - például az alkotmányos szerződés két tagállamban népszavazáson történt elutasítása - dacára folytatni kell, a bővítésnek és a térségbeli országok európai felzárkóztatásának nincs alternatívája. A magy ar államfő felszólalásában kiemelte: a további bővítés révén a szomszédos térségekben is teret nyer majd a stabilitás, a szabad piacgazdaság és a demokrácia. Magyarország számára a határon túl élő magyar közösségek, a velük való kapcsolattartás szempontjáb ól is sorsdöntő az EUcsatlakozás. Alapvető fontosságú, hogy fennmaradjon az EU integrációs lendülete, és az európai építéssel kapcsolatos belső viták ne vezessenek az integrációs folyamat lelassulásához, mert ennek súlyos árát nem csak az érintett tagálla mok, hanem az EU tagállamai később valamennyien kénytelenek lesznek megfizetni. Az államfők egy emberként üdvözölték, hogy a házigazda Horvátország a múlt héten megkezdhette EUcsatlakozási tárgyalásait. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök Románia és Bulgária 2007re várt csatlakozása, illetve a horvát - és vele együtt a török - csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán reményét fejezte ki, hogy mindez bátorítóan hat majd a többi, uniós tagságra pályázó országra a szükséges politikai, társadalmi és g azdasági reformok végrehajtása érdekében. Az integráció folytatásának folyamatában Közép- és KeletEurópa országaira megkülönböztetett szerep vár - vélték a résztvevők. Sólyom László szerint az EU új tagjai különkülön és koalíciókat képezve is friss kezdeményezéseket vihetnek az integrációs folyamatba. Hasonlóan fontos, hogy ismerik az EU keleti és déli szomszédainak történelmét, népeinek mentalitását. Ez az érzékenység és tapasztalat az EU kül- és biztonságpolitikájának formálásánál különösen hasznos lehet. A tanácskozáson elhangzottakat értékelve Sólyom László magyar újságíróknak adott nyilatkozatában az európai integráció iránti nyitottságot emelte ki: egyetlen résztvevő sem ellenezte, hanem meglepően nyitottnak mutatkoztak iránta. "Törökországo t még az osztrákok sem panaszolták fel, hanem mindenki egyetértett a legmesszebb menő integrációban, amellett, hogy be kell tartani az összes követelményt" - jegyezte meg. A magyar államfő szerint teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a balkáni országok fe lzárkózása lehetetlen az EU nélkül. Az is elég világos, hogy egy következő uniós csatlakozási hullám nyomán - amely Romániával és Bulgáriával veszi kezdetét, és Horvátország csatlakozik hozzá - megint át fog rendeződni az európai térkép, s érezhetővé vált egy nagyon nagy nyitás messze a Feketetengeren és azon túl. Sólyom László a csúcs alkalmából kétoldalú megbeszéléseket tartott azon kollégáival, akikkel még nem találkozott: Ivo Miro Jovic boszniahercegovinai, Carlo Azeglio Ciampi olasz, Valdas Adamk us litván, Janez Drnovsek szlovén, Georgi Parvanov bolgár, Svetozar Marovic szerbiamontenegrói és Vladimir Voronin moldovai elnökkel. A Maroviccsal tartott találkozón szóba kerültek a vajdasági magyar kisebbséggel szembeni incidensek. Marovic megígért e, hogy a szerbiamontenegrói hatóságok most valóban fel fognak lépni e tettek elkövetőinek megbüntetése érdekében. Egyúttal meghívta a magyar államfőt azokra a helyekre, ahol ilyen események történtek, hogy ott próbálják meg elsimítani az ellentéteket, és példát s tatuálni toleranciából és megértésből.
