Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-14
11 kilátástalanság szítja - hangsúlyozták egyöntetűen a belgrádi vezetők, akik szerint az igazságszolgáltatásra általában is jellemző a lassú ügyintézés, nem csupán az atrocitásokat vizsgálják ki hosszú ideig. Ljajics a vívmányok között emlegette az új választási törvényt, amely jelentős parlamenti képvislethez juttatja a kisebbségeket, és az Európai Bizottság érték elésére hivatakozva méltatta a szerbiai demokratikus haladást. Tabajdi Csaba, a szocialista párt delegáció vezetője, aki többször is szenvedélyesen felszólalt a vitában, újságíróknak utóbb azt mondta: "A meghallgatás azt igazolja, hogy az Európai Unió sze rvei folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy mi történik a Vajdaságban. Nem akarjuk kukoricára térdepeltetni Szerbiát, de azt igen, hogy a szerb elit nézzen szembe a tényekkel. Vitathatatlan, hogy az atrocitások száma az utóbbi időben csökkent, ám a szerb p olitikai vezetés és a közvélemény nem lett toleránsabb a kisebbségeket ért sérelmek iránt". A szintén szocialista Hegyi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy csak félmegoldás született két fontos belgrádi ígéret teljesítésében: bár már kiírták a pályázato t, még nem bővült nemzetiségiekkel a szerb rendőrség állománya és a szabadkai tanárképző főiskola helyett, csupán két magyar tanszék kapta meg a működéséhez szükséges akkreditációt. Bár a meghallgatás végére némiképp enyhült a vita hangneme, Ljajics minis zter dühösen távozott a teremből, maga mögött hagyva a rá várakozó újságírók csapatát. Halmai Katalin (Brüsszel) vissza Véleményformáló meghallgatás a Vajdaságról Magyar Hírlap, 2005. október 14. A szerb képviselők sem t agadták, hogy történtek etnikai színezetű incidensek a Vajdaságban A szerb képviselők sem tagadták, hogy történtek etnikai színezetű incidensek a Vajdaságban – számolt be lapunknak az Európai Parlament (EP) délszláv delegációjának meghallgatásáról Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az utóbbi hónapok vajdasági atrocitásai miatt összehívott ülésen az érintett felek mellett külső szakértők és az EP képviselői is elmondták véleményüket a helyzetről. Józsa szerint a résztvevők csak abban ne m értettek egyet, milyen intenzitással történnek ezek az esetek, a kiutat egységesen a vétkesek gyors megbüntetésében, valamint a bizalom erősítésében látták. Bunyik Zoltán, a vajdasági kormányzat oktatási és művelődési minisztere emellett azt is elmondta: az utóbbi egy évben ő maga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve. Becsey Zsolt, néppárti képviselő a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a meghallgatáson kemény kijelentések is elhangzottak, főleg a Vajdaságban élő horvát kisebbség képviselői ré széről. A politikus szerint a tanácskozásnak az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőinek meghallgatása adott valódi súlyt, hiszen az ő véleményüktől is függ Szerbia és Montenegró társulási szerződése. A szintén meghívott Rasim Ljajic szerbia és montene grói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter ugyanakkor úgy látja, hogy az EP vajdasági állásfoglalása nem reálisan írja le a helyzetet, sőt a probléma Brüsszelbe vitele a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Bojan Pajtic vajdasági kormányfő szerint a kise bbségek életkörülményei megfelelnek a nemzetközi normáknak, de probléma, hogy több igazgatási funkció a szerb kormányzathoz került át. Doris Pack, a delegáció elnöke ennek ellenére kijelentette, hogy a gondokat Szerbia és Montenegró választott hatóságainak kell megoldaniuk, bár az Európai Parlament továbbra is szoros figyelemmel követi a helyzetet. A meghallgatáson semmiféle határozatot nem fogadtak el, célja mindössze annyi volt, hogy valós kép alakuljon ki a szerbiai tartomány és az ott élő kisebbségek helyzetéről. MH/MTI vissza Alkotmányos kötelezők - 2007től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában Transindex.ro [11.10.2005] A fenti címmel tartottak konferenciát Budapesten a HTMHban. A lazacos szendvics kitűnő volt, de a téma is rengeteg érdeklődőt vonzott határon túlról is a szeptember 28án tartott ta nácskozásra. Minden érintett állami és civil szervezet tudja, hogy a határon túli támogatáspolitikát egy új szintre kell emelni, a meglevő problémákat csak struktúraváltással lehet orvosolni. A fokozott várakozást jelezte, hogy a HTMH ülésterme és az előté r is zsúfolásig megtelt (igaz, az első kávészünetben a meghívottak legalább fele elhúzott). "Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?" A konferencián kapott dokumentációs anyag első soraiban megdöbbenve ol vastam a feleletet a fenti kérdésre: mert alkotmányos kötelesség... (no comment).
