Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
19 valamit, annyit mindenképp eltanulhatnánk török barátainktól, hogy ki felé a legjobb arcukat mutatják, s az elmúlt negyvenöt évben az egymást váltó kormányok tudatos és összehangolt Európapolitikát folytattak. Brüsszelben még sohasem láttam "ellenzéki" törököt, a határon kívül minden török politikus és hírvivő a hazáját szo lgálja. A szerző az Európai Parlament szocialista tagja Hegyi Gyula vissza Cyril Svoboda: nem az unióba kell menni, hanem Európát kell hazahozni Magyar Hírlap, 2005. október 13. Szerző: Rocke nbauer Nóra Csehország a szomszédjaival kitűnő kapcsolatokra törekszik A cseh – német kapcsolatokat nem zavarhatja meg a múlt – állítja Cyril Svoboda, és reméli, nyugdíjasként már úgy utazhat a NyugatBalkánra, hogy át sem kell lépnie az EU határait. A cs eh külügyminisztert a régió uniós tagállamai és a nyugatbalkáni országok részvételével Budapesten rendezett konferencián kérdeztük. Cyril Svoboda: ragaszkodunk az euró 2010es bevezetéséhez fotó: Hegedűs Márta – Mennyi időt vehet igénybe a nyugatbalk áni országok uniós integrációja? – A Cseh Köztársaság a visegrádi országokkal együtt támogatja, hogy ezek az országok végül az EU teljes jogú tagjaivá váljanak. Csakhogy az unió jelenleg számos belső nehézséggel küszködik, mint például az alkotmány kérdés e, illetve a munkaerő vagy a szolgáltatások szabad áramlása. Ezek megoldása még jó időbe telhet. Az embereket is aggasztja az EU jövője. Az egyetlen dolog, amit világosan meg tudnak érteni, az a bővítés koncepciója, ez viszont sokakat félelemmel tölt el. A balkáni országok integrációja ezért biztosan hosszú időbe telik, de sebessége rajtuk is múlik. Hadd meséljek el erre egy példát. Amikor Csehország uniós tagsága mellett kampányoltam, és egy faluban arról beszéltem, hogy megyünk az EUba, egy kis cigánylán y hangosan megjegyezte: "Én is menni akarok veled. Merre kell indulnunk?" Én pedig kénytelen voltam elmagyarázni neki, hogy mi itthon maradunk, de mindazokkal a változtatásokkal, reformokkal, melyeket végrehajtunk, a befektetők és az európai értékek, életm ód érkezik el hozzánk. A balkáni országoknak is a reformokat kell minél határozottabban és gyorsabban végrehajtaniuk a csatlakozás érdekében. – Az integrációs folyamat tehát ön szerint hosszabb lehet, mint a tíz új tagállamé volt? – Azt gondolom, hogy mé g mielőtt nyugdíjba vonulok, ők is az EU tagjai lesznek. (Svoboda 2018ban éri el a 62 éves nyugdíjkorhatárt – a szerk.) – Miként befolyásolhatja a cseh – német kapcsolatokat a német választások eredménye, az, hogy a CDUCSUt sokkal jobban foglalkoztatja a szudétanémetek kérdése, mint a szociáldemokratákat? – Csehország a szomszédjaival kitűnő kapcsolatokra törekszik, s Németországgal is sikerült ilyet kialakítani. Ezt a múlt nem rombolhatja le. Mindkét ország erős demokrácia, amely már képes szembenézni a múltjával. A cseh – német viszonyban mindent rendeztünk, és egyik ország politikai vezetőségében sincsenek olyanok, akik ezt a vitát újra akarnák nyitni. – Magyarország a jelek szerint ismét későbbi időpontra halaszthatja az euró bevezetését. Csehország me nnyire mereven ragaszkodik a 2009 – 2010es dátumhoz? – A cseh gazdaság nagyon jó állapotban van, a beáramló tőke mennyisége jelentős, és az ország de facto már most teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat. Ezért is ragaszkodunk a 2010es dátumhoz. Pe rsze az már az eurózóna döntése lesz, hogy egyenként veszie fel az új tagokat vagy csoportosan. A 2010es dátum azonban a régió legtöbb országának reális célnak tűnik. Szlovénia pedig még előbb is kész lehet. – Mennyire elégedett a brit elnökség eddigi m unkájával, különösképpen ami a következő hétéves költségvetés előkészítését illeti? – Sajnos júniusban nem sikerült megállapodnunk a luxemburgi kompromisszumként ismertté vált és szinte mindenkinek megfelelő tervezetről. Csehország a visegrádi országokkal együtt sürgeti, hogy a költségvetés minél előbb kerüljön ismét napirendre, és még az év vége előtt állapodjunk meg róla. A kormány- és államfők október végi informális londoni találkozóján is beszélni akarunk erről a kérdésről. Talán egyes tagállamok egye lőre arra vártak, hogy felálljon az új német kormány, de mi Budapesttel egyetemben mindenképpen még idei megállapodásra törekszünk. vissza Ukrajna közelebb került az EUtagsághoz? Reggel , 2005. október 13. Szerző: Csák Elemér Kijevben tárgyal a dán külügyminiszter. Per Stig Moeller kollégáján kívül találkozik Viktor Juscsenko államfővel is, és a fő téma – hírek szerint – Ukrajna jövőbeni csatlakozása a NATOhoz, illetve az Európai Unióhoz. A t erv másutt és mások által is a tárgyalások napirendjére került. Néhány napja Valdas Adamkus, litván elnök kezdett
