Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-03
13 "Nagyon nagyra értékeljük, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az európa i integrációs folyamatok a maguk rendje szerint menjenek, ugyanakkor pedig felülkerekedik mindenen, és a megfelelő racionalitással és a politika pragmatizmusával megfelelő intézkedéseket hoz a politika külügyi területén" - hangsúlyozta. A gyulai tárgya lások eredményéről és a tervezett bukaresti közös kormányüléssel kapcsolatban elmondta, hogy a "pillanatnyi állás szerint 11 memorandumot, három egyezményt, nyolc kormányközi egyezményt és négy kormányhatározatot írnak alá. A részletek felsorolása nél kül kiemelte, hogy a közösen hozott határozatok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy mind a magyar, mind a román nemzeti tervek, elképzelések a közös érdekek mentén megvalósuljanak. vissza Változásokat sürgetnek az EUban a vi segrádi csoport államfői - ÖSSZEFOGLALÓ Wisla, 2005. szeptember 30., péntek (MTI) - Az Európai Uniónak (EU) szüksége van a változásra, s a négy visegrádi országnak közösen, egymást támogatva arra kell törekednie, hogy leküzdjék a jelenlegi korlátozások at, és az unió egyenjogú tagjaivá váljanak - állapították meg a visegrádi országok köztársasági elnökei a déllengyelországi Wislában pénteken tartott találkozójukon. Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh, Ivan Gasparovic szlovák és Aleksander Kwasni ewski lengyel államfő elsősorban az EUtagság első évének tapasztalatait és az unió fejlődésének irányát vitatta meg a wislai Felső Kastélyban. A négy vezető különösen nagy figyelmet szentelt az unióhoz tavaly májusban csatlakozott tíz új tagállamot érintő korlátozásoknak, például az egyik uniós szabadságjogot, a szabad munkavállalást illetően - jelentette Szekeres Katalin, az MTI különtudósítója. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Sólyom László azt mondta, hogy a visegrádi csoportnak három aktu ális feladata van az Európai Unión belül. Csomópontként szolgálhat a további EUbővítés számára, képes fenntartani az emberi jogok iránti érzékenységet, valamint képes megértetni az unió más részeiben, főleg a nyugateurópai országokban a kisebbségi jogok kérdését és történelmi körülményeit. A magyar államfő eredménynek tartja, hogy az eddig nagyon hangsúlyos ukrán, orosz és fehérorosz kérdés mellett kellő súlyt kapott a Balkán kérdése. Sólyom László egyetértett kollégáival abban is, hogy nagyon fontos a visegrádi országok közötti együttműködést a politikai elit, az államfők, miniszterelnökök, miniszterek szintjéről a társadalomra kiterjeszteni. A visegrádi csoport soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország egyik prioritásáról van itt szó, arról, hog y erősíteni kell visegrádi identitást, polgárközelbe kell hozni a régiós együttműködést, ki kell azt terjeszteni a civil társadalomra, az önkormányzatokra, helyi közösségekre. A négy elnök egybehangzóan sikeresnek nevezte a visegrádi országok sokoldalú és gazdag együttműködését, amelyet a jövőben is folytatni kell. Kwasniewski rámutatott, hogy a visegrádi együttműködés jól vizsgázott, elérte alapvető céljait, mind a négy ország az Európai Unió és a NATO tagjává vált. Kijelentette, hogy az uniós tagság e lső éve pozitív egyenlegű. A cseh elnök ugyancsak az értékes együttműködés és párbeszéd fórumának nevezte a visegrádi csoportot. Klaus hasznosnak tartja, hogy a közös érdekek és szomszédság által összekötött négy ország együtt megvitatja a közös témáka t. Leszögezte, hogy soha nem ellenezte a visegrádi együttműködést, az ellen viszont mindig is tiltakozott, hogy pótcselekvéssé váljon ez a regionális szervezet. Gasparovic szerint egyetértettek abban, nem célszerű tovább szélesíteni a visegrádi csoport ot, az a jelenlegi formájában a legelőnyösebb. Nyilvánvalóan szükség van az együttműködésre más országokkal, de nem új tagként. Az új EUtagokat érintő átmeneti korlátozások kapcsán a szlovák államfő volt a legkategorikusabb, diszkriminációnak minősítette ezeket. Úgy vélte, hogy papíron teljes jogú a tagság, a valóságban azonban mégsem, ezért küzdeni kell a régi tagállamokkal azonos jogokért. Klaus szerint kicsit eltért a találkozó résztvevőinek véleménye arról, hogy mennyire égető ez a probléma. Ezt kö vetően Sólyom László ismerkedő találkozót tartott a cseh elnökkel és a házigazda lengyel államfővel; szlovák kollégájával nemrégiben New Yorkban az ENSZközgyűlés alkalmából már találkozott. Klaus látogatásra hívta meg magyar kollégáját, s abban állapo dtak meg, hogy Sólyom László még az idén ősszel ellátogat a cseh fővárosba. A cseh elnök után a lengyel elnökkel tartott búcsútalálkozót Sólyom László, hiszen Kwasniewski második ötéves államfői mandátuma hamarosan lejár, Lengyelországban kilenc nap múlva új elnököt választanak. A visegrádi csúcstalálkozó eredményeit összegezve Sólyom László részletesen ismertette azt a három témakört, amelyet a visegrádi csoport jelenlegi aktuális feladatának tart az Európai Unión belül. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a visegrádi országok támogatják az Európai Unió kibővítését, rengeteg tapasztalatot tudnak átadni, van helyismeretük, ismerik az érintett országok mentalitását, tudják, mire kell ügyelni, hogyan lehet a legeredményesebben az EUnak működnie, és kapcsolatoka t létesíteni.
