Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-10
18 Arra a kérdésre, hogy tapasztalata szerint Bush elnök ezt számon tartjae, azt válaszolta: "teljes mértékben". "S nemcsak az elnök, hanem az egész amerikai kormányzat. Magyarors zág nem megmagyarázhatóan viselkedett, a 2001es történések beírták magukat az amerikaiak emlékezetébe. De Amerika bölcsebb annál, hogy mindig visszafelé nézzen" - fűzte hozzá. A miniszterelnök kijelentette: látogatása az Amerikai Egyesült Államokban "történelmi jelentőségű" volt, mert lezárta a két ország történetében azt a szakaszt, amikor a magyaramerikai kapcsolatokat a biztonságpolitika tartotta fogságban. Soha nem volt ilyen nyitottság és megértés egymás iránt - mondta, hozzátéve, hogy ugya nakkor mindkét fél pontosan tudja, "nem ugyanazok a dolgok fontosak egymástól a kétoldalú kapcsolatokban". Az Egyesült Államok "érti, hogy nekünk a magyaramerikai kapcsolatoknak nem egyszerűen a biztonságpolitikáról kell szólniuk, hiszen abban mi meg tesszük a magunkát, s ők most elégedettek ezzel. Üzlet, üzlet, üzlet, avagy inkább fordítva mondom, mert félreértik: munkahely, munkahely, munkahely, több befektetés Magyarországon. Kiszabadítani a magyaramerikai kapcsolatokat abból a fogságból, hogy álla ndóan csak biztonságpolitikáról beszélünk" - mondta Gyurcsány Ferenc. Arra a felvetésre, hogy a jobboldal Magyarországon előszeretettel emleget posztkommunistákat, de vajon tapasztaltae, hogy fenntartásokkal viseltetnének az amerikai vezetők velük sze mben, kijelentette: ennek az ellenkezőjét tapasztalta. "Azt a fajta elismerést, hogy itt van egy olyan kormány, amely képes összeegyeztetni a társadalmi igazságosság kérdését a gazdaság fejlesztésének a szempontjával, a demokratikus Magyarországot a té rség stabilitása megőrzésének szempontjával" - mondta. Hozzátette: Amerikát nem érdekli, hogy ki milyen szerepet vállalt teljesen másfajta körülmények és feltételek között húsz évvel ezelőtt. Nem ebből indul ki a politikája, hanem abból, "most ki mit c sinál, most milyen értékeket vállal". Úgy fogalmazott: "Bennünket nyitott, érzékeny demokratának tartanak, akikben erős a nemzeti érdekképviselet igénye, de ezt össze tudják egyeztetni a regionális, az európai feladatok elvégzésével". vissza MiniMÁÉRT: nagy célok Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán Kolozsvári tudósítónktól • 2005. október 10. A MÁÉRT összehívását, a határon túli magyarság jogállásának a magyar alkotmányban történő rögzítését, a Szülőföldprogr amban foglalt támogatások folyósításának felgyorsítását, partneri viszonyra alapozott nemzetpolitikát és a határon túli magyarokkal kapcsolatos témáknak a választási kampányban való mellőzését sürgeti a miniMÁÉRT szombati, marosvásárhelyi ülésén elfogadot t zárónyilatkozat. A tanácskozáson nyolc Kárpátmedencei (RMDSZ, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Horvátors zági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Magyar Egyesületek Szövetsége), továbbá hat nyugateurópai és tengerentúli magyar szervezet vett részt. A zárt ajtók mögött lezajlott megbeszélésen végül Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke is r észt vett, aki korábban távolmaradását jelentette be. Megállapodtak abban, hogy az egyes régiók autonómiatörekvésének összehangolása és a kisebbségekkel kapcsolatos európai jogi normarendszer fejlesztése végett szakértői csoportot hoznak létre. A fórumon r észletesen ismertették az RMDSZ romániai kisebbségi törvénytervezetét, amely a személyi elvű, illetve a kulturális autonómia alapját is képezi. A résztvevők megvitatták a magyarmagyar kapcsolatok aktuális kérdéseit is. Szó esett szülőföldön való boldog ulásról, a nemzeti vízumról, a magyarigazolványról, s a kettős állampolgárságról. Több résztvevő is elmondta: az anyaország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatrendszerének alapja a magyarigazolvány, de a fő célkitűzés a kettős állampolgárság. A zárónyilatkozat üdvözli a magyar kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyarok jogállásával az alkotmány külön fejezetben foglalkozzék. Azt kérik, hogy az alkotmánymódosítást a MÁÉRT szakbizottságai is vitassák meg, azt követően pedig a MÁÉRT plená ris ülése fogadja el. Szorgalmazzák egyben, hogy a módosított alkotmány egyértelműen nyilvánítsa ki a határon túli magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását. vissza
