Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-03
10 "A helyszíni jelentések most ismét leggyakrabban a magyar nemzeti közösség tagjai kollektív jogainak veszélyeztetésé ről szólnak. Ezek a néha előforduló ütlegelésektől kezdve egészen olyan esetekig terjednek, amelyek csak jelképes formái ugyan az emberi jogok megsértésének, de valós következményekkel járó dolgok, mivel félelmet, veszélyt és bizonytalanságot gerjesztenek" - mondta Vladimir Ilic, aki az utóbbi esetek közé sorolta a helységnévtáblákon lévő magyar feliratok átfestését is. Megemlítette, hogy nemrégiben ezt történt a színmagyar Magyarittebén, ahol mind a négy helységnévtáblán lemázolták a falu magyar nevét. vissza A szerbiai sajtó nem tud az EPhatározatról, egy lap a Kossuth Rádiót korholja Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. szeptember 30., péntek (MTI) - Jóformán elsiklott a szerbiai sajtó és média afölött, hogy az Európai Parlament határozatban foglalkozott ismét a vajdasági kisebbségek zaklatásával, csak egy pénteki lap számol be róla röviden, viszont annál nagyobb teret szentel a Kossuth Rádió egyik minapi híradásának. A belgrádi elektronikus médiában szinte nem volt nyoma az újabb EPhatározatnak, a pénteken megjelent országos terjesztésű napilapok közül is csak a legnagyobb példányszámú Vecernje Novosti "észlelte" ezt: címlapján, majd ötödik oldalán igen szűk terjedelemben ismerteti a Tanjug jelentését. Ugyanez a lap azonban nagyobb terjedelmet szentel a Kossuth Rádió - szerinte - "nem mindennapi politikai propagandájáról", tájékoztatja olvasóit arról, hogy a rádió a hét végén történt magyarkanizsai gyilkosságot kivégzésnek minősítette, a Kos zovóból elmenekült szerb tettest pedig egy meg nem nevezett koszovói halálbrigád tagjának mondta. "Amikor az állami rádió egy országban hírt ad arról, hogy nemzettársukat kivégezték a szomszédságban, a hallgató természetesen legelőször hatalmas keserűs éget és haragot érez: lehetségese, hogy a XXIik században létezik Európának akár egy olyan szeglete is, ahol kivégzik egy nemzet tagját?" - írja a lap. Ezzel kapcsolatosan megszólaltatja Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki a Kossuth Rádió védelmére kelve közli, hogy amennyiben valakit főbe lőnek, azt nem lehet másnak minősíteni, csak kivégzésnek. A lap szerint Kasza maradt álláspontjánál, miszerint a kanizsai gyilkosság nemzeti alapú volt, ugyanakkor Magyarkanizsa volt és jelenl egi polgármestere szerint az esetnek nincs nemzeti indíttatása. A korábbi bűnesetekre a vajdasági magyar pártok vezetői hangosan és dühösen reagáltak, de a magyarkanizsai gyilkosság után úgyszólván némák maradtak - ám csak a szerbiai médiának, nem úgy a ma gyarországi sajtónak. Éppen ez a "kivégzés" adott okot Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottságának arra, hogy összehívja a parlamenti testületet rendkívüli ülését. vissza A kisebbségi törvényről kirobbant heves parlamenti vitában felszínre tört a PSD és a PRM zsigeri magyarellenessége Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. szeptember 30., péntek (MTI) - Nacionalistasoviniszta sértegetéseket kellett visszautasítaniuk a román szenátusban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőinek a kisebbségi törvény általános vitájában, melynek fő magyarellenes szónokai Adrian Paunescu, Gheorghe Funar és Ion Iliescu voltak. A csütörtök estébe nyúló heves vitáról a Kolozsváron megjelen ő erdélyi közéleti napilap, a Krónika megírta, hogy a jogszabálytervezet általános vitája magyarellenes, kisebbségellenes "szokásos sárdobálássá" fajult. A vita során "az ellenzék padsoraiból a ´nagyágyúk´ szólaltak fel: a Szociáldemokrata Párt (PSD) rész éről Ion Iliescu és Adrian Păunescu, továbbá a nagyromániás Gheorghe Funar, akik a kisebbségeket mocskolva pocskondiázták a törvénytervezetet" - írta a Krónika. Păunescu, Ceausescu udvari dalnoka visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyére, Funar meg az t állította, hogy a jogszabály hatályba lépése meggátolja majd Románia európai uniós csatlakozását. Eközben a jogszabályról tájékozódott Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa - írta a magyar lap, amely a történtekről idézte Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét, a román koalíciós kormány miniszterelnökhelyettesét és Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ szenátort. A Krónika kérdésére Markó kifejtette: a nagyromániások támadása várható volt, Iliescuról pedig azt mondta, úgy látja, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő. Szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt, éppen csak a szegregáció szót nem használta, de egyebet mindent, amit korábban is szokott a kisebbségi kérdésben- minősítette Iliescu szavait Markó, aki sajnálatát fejezte ki, hogy sokan nem ismerik, és nem is értik a törvénytervezet szövegét. A szenátusi vitában a törvénytervezet kulturális autonómiáról szóló fejezetének törlését követelő Iliescu után felszólaló Markó Béla - az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatója szerint - arra emlékeztette a volt államfőt, hogy a közigazgatási törvény módosítására - amely a kisebbségek számára kedvező jogokat biztosított - 2000ben került sor, amikor a PSD volt hatalmon. A PSD belegyezéséve l módosult a tanügyi törvény, az alkotmány is, s ez a párt
