Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-08
6 Amennyiben a hatalom úgy véli , hogy Józsa Lászlónak és a VMNT legtöbb tagjának a magatartása, olyan feltételek között, amikor a szerbiai hatalom közvetlen politikai és igazgatási ellenőrzést végez felettük, rendben van, és hogy ebből a szerbeknek mint többségi nemzetnek haszna lesz, a kkor igencsak téved. A Törvény 19. szakaszának 5. bekezdése, azon kívül, hogy előirányozza, „a Tanács pénzelése a költségvetésből és adományokból történik”, nem rendelkezik sem a pénzelés módjáról, sem az eszközök költésének a módjáról. A vajdasági Magya r Nemzeti Tanács 2004ben, a Tanács zárszámadása szerint, Szerbia Köztársaságtól 4,1 millió dinárt, Vajdaság Autonóm Tartománytól pedig 2,3 millió dinárt kapott a tevékenységére. A 2005. évre a VMNT számára a köztársasági költségvetésből 5,2 millió, a tart omány részéről pedig 2,6 millió dinárt hagytak jóvá. A Magyar Köztársaság részéről a programcélokra jóváhagyott eszközök elérik a 10,6 millió dinárt. A nyilvánosság számára azonban nem ismeretes, mire költötték ezeket a pénzeszközöket, milyen mércék ala pján osztották szét, mint ahogyan az sem, mennyit tesznek ki a Tanács bürokrata apparátusa (a tisztségviselők és a foglalkoztatottak) munkájának a költségei. Ezen kívül, a Tanácstól csak azok a szervezetek és programok kaphatnak eszközöket, amelyek a VMSZ befolyása alatt állnak. Különösen elfogadhatatlannak tekinthető, hogy Józsa úr, a VMNT elnöke, akit „a vajdasági magyarok pénztárosának” is neveznek, egyúttal a magyarországi Illyés Közalapítvány szerbiai főmegbízottja is, úgyhogy neki személyesen döntő be folyása van mind a szerbiai és vajdasági, mind a magyarországi pénzeszközök elosztására. Az érdekütközés miatt, és a pénzeszközök költésébe való betekintés megvalósítása érdekében ezt a kérdést sürgősen rendezni kellene. A Tanács elnöke ezen kívül alelnöke a Magyar Szó Kft. igazgatóbizottságának is, amelyben szintén az övé a döntő szó. Tény, hogy a még a volt Jugoszláv SZKban meghozott Törvény szerbiai alkalmazásakor gondok jelentkeznek. Például, a nemzeti közösségeknek nincs lehetőségük bírósághoz fordul ni, és nincs joguk ún. alkotmányos panasz benyújtására, amit pedig a Törvény 23. szakasza szavatol. Ugyanis az ennek a szakasznak a rendelkezése szerint a kisebbségekhez tartozó személyek alkotmányos jogainak és szabadságjogainak a sérelme miatt benyújtott panaszokban a Szövetségi bíróság az illetékes, amely viszont megszűnt létezni Szerbia és Montenegró Alkotmányos Alapokmánya meghozatalának és az Államközösség megalakulásának a napján. A fent említettekből világosan következik, hogy a nemzeti tanácsoknak a politikai rendszerben betöltött helyéről és szerepéről Szerbia és Vajdaság új alkotmányának kell intézményesen rendelkeznie, mert a nemzeti tanácsok nem helyettesíthetik a nemzeti közösségek arányos részvételét a parlamentáris döntéshozatalban. Az alkot mány meghozatala azonban öt évet késik. A nép széles körében meglevő elégedetlenség ellenére, és abban a helyzetben, amikor a törvény és más előírások nem határozzák meg az elnök és az egész tanács leváltásának a demokratikus jogi eljárását, a kiutat egye dül abban látjuk, hogy az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium felülvizsgálja a tanácsok működését. Tisztelt Ljajić úr, miniszterként Ön állapította meg az elektori szerep betöltéséhez szükséges feltételek meglétét e Tanács megalakulása alkalmával, ezért úgy véljük, Önnek kell megadnia a szakmai és politikai értékelést, és annak a kérdésnek az értelmezését is, hogy a Tanács a meglevő előírások szellemében működike vagy sem. Ezért azt javasoljuk Önnek, hogy a legrövidebb időn belül indítsa meg a felü lvizsgálati eljárást a VMNT működésére vonatkozóan, amely kezdettől fogva nem legitim, most pedig közvetlenül a vajdasági magyarok kárára tevékenykedik. A Törvény 19. szakaszának utolsó bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nemzeti tanácsok a polgárok választ ják meg a választásokon. Azt a törvényt azonban, amely a nemzeti tanácsok státusát, helyzetét szabályozná, illetve megválasztásuk szabályairól rendelkezne, mindmáig nem hozták meg. Ezért azt szorgalmazzuk, hogy sürgősen javasolja ennek a törvénynek a megho zatalát. Az új, demokratikus nemzeti tanács megválasztásakor biztosítani kell, hogy egyetlen pártnak se lehessen domináns szerepe, hanem a nemzeti közösség minden része egyenjogúan legyen képviselve. Külön biztosítani kell a civil szervezetek képviseletét a Tanácsban, amit eddig nem gyakoroltak, továbbá a pénzeszközök költésének átláthatóságát is.
