Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
30 kellett fölkelést szítani ott, ahol egy szabad és boldog nép építi éppen a szocializmust. Lehet, hogy az elnyomók nem is tudják , hogyan élnek az emberek? Lehetséges, hogy elhiszik a saját propagandájukat? (Nagyon úgy fest, ez nem csak a diktátorokra igaz.) És elhis zik azt is, hogy muszáj bosszút állni. Ferenc József fiúi alázattal győzködi a cárt, hogy miért muszáj fejeknek hullaniuk. Pedig szinte egész Európa protestál a megtorlás ellen. Amikor a magyarok bátor harcokat vívtak a szabadságért a túlerő ellen, akkor E urópa népei nekünk drukkoltak, ám amikor győzelemre álltunk, akkor a nagyhatalmak az osztrákokat támogatták, és szurkoltak a szabadságharc bukásáért. Na ja, a státus quo. De amikor vesztettünk s azt már nem veszélyeztettük, újra rokonszenvvel fordult felén k a világ. A felejtést és megbocsátást szorgalmazta erősen Miklós cár, aki főszereplője volt a magyarok elleni győzelemnek, s a megtorlás ellen lépett fel titkos és nyilvános diplomáciával Anglia, Franciaország is. Vajon mi vezette Ausztriát, hogy mégis l egyilkoltatta az aradi vértanúkat, ezeket az általam annyira csodált férfiakat, akik az utolsó pillanatig nem is hitték el, hogy helytállásért, önzetlenségért, nemes jellemért, hősiességért halál járhat. Járt. Talán ezért emlékezünk rájuk ilyen intenzíven százötven év után is. Sokkal több ember hal meg manapság naponta éhségben, balesetben, terroristarobbantásban, de ezek nem személyre szóló halálok. Az aradi vértanúké talán azért marad fönn a magyar emlékezetben, mert tudjuk, hogy ki volt az oka és mi vo lt a célja a haláluknak. Justizmord volt, de értelmes. S hogy ezeket a császár és udvara minden nemzetközi óvás és tiltakozás ellenére mégis végrehajtotta, alighanem csak egy magyarázata van: hogy már akkor is létezett politikai szereposztás. Amely lehetőv é teszi a felelősség elhárítását. Az ifjú Ferenc József, aki könyörgő levélben kérte korábban Miklós cár segítségét, Világos után is azt mondja, szívesen megkegyelmezne a magyaroknak, ha tehetné. Schwarzenberg miniszterelnök – aki ugyancsak szeretett a lib erális kormányfő szerepében tetszelegni – is azt írja Paszkievicsnek, hogy ha csak a szíve sugallatát kellene követnie, örömest borítana áthatolhatatlan fátylat a múltra, és csak a sebek begyógyításával foglalkozna, de szent kötelessége van a többi népe ir ánt is. Hogy ez miért a magyar tisztek gyilkolászása, arra nem tér ki. Lehet, hogy a lelke mélyén Ferenc József sem akarja, Schwarzenberg sem akarja? Ezért kell Haynau, aki akarja és el is végzi a piszkos munkát? De hát épp azért ruházzák föl teljhatalomma l a paranoiás Haynaut, akinek csak a végrehajtott ítélet után kell beszámolnia a császárnak. Hogy az csóválhassa a fejét, s mégse kelljen kegyelmet adnia. Még Haynau is gondolhatta, hogy ő kíméletlen de igazságos végrehajtó: aki sosem köttetett volna föl e gykori császári tisztet, hisz őket megillette a lőpor és golyó. Manapság, mifelénk már nem adnak kivégzési utasításokat, a likvidálási szándék már nem az élet elvételére vonatkozik, legfeljebb a pozícióéra. A régi történetnek mai tanulsága nincs. De aki m a a fejet hajt, arra gondoljon vele, lám, ugyanannak az eseménynek milyen gyökeresen eltérő olvasatai voltak (vannak). Egyik bitóhoz vezetett, a másik dicsőséghez. Ebben az olvasatgyártásban nem változott a világ. vissza Szá le László főmunka Nemzeti vízum a határon túliak számára - Felmutatói akadálytalanul beutazhatnak a schengeni országokba. Népszava, október 6. Ingyenes magyar nemzeti vízumot igényelhetnek január elsejétől Ukrajna, SzerbiaMontenegro, Románia és Ho rvátország állampolgárai - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Fekszi Márta, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A vízumot - melynek lényege a tartózkodási engedély - az említett négy országban nemzetiségétől függetlenül bárki igénybe ve heti. A nemzeti vízum bevezetéséről szóló jegyzéket Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnap délelőtt átadta a négy érdekelt ország budapesti nagykövetének. A vízumot, amely három hónapnál hosszabb magyarországi tartózkodásra és t öbbszöri beutazásra jogosít, csupán bizonyos, pontosan meghatározott célokból lehet igényelni. Ezek a következők: a magyar nyelv gyakorlása, a magyar kulturálisnemzeti identitás megőrzése, tanulmányok folytatása (ha ezek kívül esnek az állami felsőoktatás keretein) és a családi kapcsolatok ápolása. Munkavállalásra nem jogosít, viszont lehetővé teszi, hogy tulajdonosa beutazzon a schengeni rendszerbe tartozó országok területére. A kérelmezőknek meg kell felelniük a vízumkiadás általános feltételeinek, azaz itteni tartózkodásuk nem sérthet magyar nemzeti érdeket. A vízumot 2006. január elsejétől a négy érintett országban található összesen kilenc magyar külképviseleten lehet kérvényezni. Ezek a következők: Kolozsvár, Bukarest, Szabadka, Belgrád, Zágráb, Eszék , Kijev és Ungvár. Hogy a vízumkiadás zökkenőmentes legyen, a magyar külügyminisztérium 29 olyan további munkatársát küldi ki e képviseletekre, akiket előzőleg felkészítenek a feladat ellátására.
