Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
12 CRCD vezetője azonban úgy látja, hogy ez egyelőre nem reális elvárás, mivel a nemzetközi közösség nem mutat kellő érdeklődést a Vajdaság autonómiája iránt, még ha az EPparlament határozata tartalmazott is ezzel kapcsolatos felszólítást. Vladimir Ilic nem lát semmi kivetnivalót a vajdasági problémák nemzetköziesítésében, inkább hasznos dolognak tartja. "Az EP határozata jórészt jogos volt, és remélem, hogy megteszi kedvező hatását ugyanúgy, mint megtette az ET tavalyi állásfoglalása is. Nagyon komolyan gondolom azt, hogy Magyarország tavalyi és idei fellépése az európai intézményekben használ a Vajdaság és egészében Szerbia polgárainak. A segítség jól jön, bárhonnan is érkezik, mert lenyugszanak a kedélyek, a hatóságok pedig hozzálátnak a munkához" - mo ndja Ilic. A társadalomkutató szerint nagyon sok oka van az etnikai feszültségeknek, és kockázatos lenne néhány mondattal körülírni az okokat. "A legalapvetőbb gondot azonban Szerbia etnicizálódásában látom. Sokan nem polgárok államaként élik meg Szerbiát - amit megkövetelne az alkotmány , hanem a szerb nép államának, a kisebbségeket pedig csak megtűrik" - mondta az MTInek Vladimir Ilic, a nagybecskereki társadalomkutató központ vezetője. vissza Módosította a külföldi utazások fel tételeit szigorító rendeletét a román belügyminiszter Bukarest, 2005. október 5., szerda (MTI) - Módosította a külföldi utazások feltételeit szigorító rendeletét a román belügyminiszter, és a szerdán aláírt jogszabállyal gyakorlatilag visszaállította a románmagyar határon október 1jéig érvényben volt kilépési követelményeket. A román közigazgatási és belügyminisztérium tömegkommunikációs szolgálata által az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében rámutatott: a 820/2005. számú jogszabály át módosító új, 900/2005. számú rendelete a román hivatalos közlönyben történő közzé tétele pillanatában lép érvénybe. Az új rendelet értelmében a külföldre utazó román állampolgárok közül csak azoknak kötelező úti céljukat és annak feltételeit igazoló ira tokat felmutatniuk, akik a schengeni övezet országaiba - Ausztriába, Belgiumba, Dániába, Finnországba, Franciaországba, Görögországba, Hollandiába, Izlandba, Luxemburgba, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba és Svédországba - igyekez nek. A közlemény szerint a schengeni övezeten kívüli más államokba való utazás esetében azért vált lehetővé, hogy eltekintsenek az úticélt és feltételeit igazoló okmányok megkövetelésétől, mert "a román és a magyar határrendészet között jegyzőkönyvben rögzí tett megállapodás született az illegális migráció megakadályozásáról". A román belügyi tárca sajtóközleménye ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a román állampolgárok külföldre utazásáról szóló 820/2005. számú rendeletben szereplő többi feltétel továbbra is érvényben marad. Ezek értelmében az Európai Unió tagállamaiba és beutazási vízumot nem követelő más államokba utazni kívánó román állampolgároknak az országból történő kilépésükkor, az útlevelen kívül, fel kell mutatniuk az egészségbiztosítási bizonylatot, a menettérti jegyet vagy a visszatérés útiköltségét fedező legalább 150 eurót, valamint a külföldi tartózkodás idejétől függő minimális pénzösszeget, valutában. Az Európai Unió tagállamai esetében ez az összeg napi 30 euró, a többi állam ese tében pedig naponta 20 eurónak megfelelő valuta. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Románia korábban legalább 500 euró felmutatását követelte meg határátlépéskor a külföldre utazó állampolgáraitól. vissza Horn Gyula Szab adságdíjat vett át a bajorországi Memmingenben S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Berlin/Memmingen, 2005. október 5., szerda (MTI) - Szabadságdíjat nyújtották át Horn Gyula volt miniszterelnöknek szerdán a bajorországi Memmingen városáb an. A díj teljes elnevezésében szerepel az 1525ös évszám is, amely a német parasztháború időszakára utal. Memmingenben állították össze 1525 tavaszán azt a tizenkét cikkelyt, amelyben kinyilvánították a parasztok szándékait. A memmingeni cikkelyeket az al apjogok első német katalógusának tekintik. A 15 ezer euróval járó díjat négy évvel ezelőtt alapították, és elsőként Horn Gyula kapta meg. Olyan személyiségeket kívánnak kitüntetni vele, akik az emberi méltóság nevében fellépnek a szabadság, a jog, az i gazságosság érdekében, feltárják a hatalommal való visszaélést, a társadalom bátorító jelképeivé válnak. Horn Gyula a hidegháború fejezetének lezárásában, a határakadályok lebontásában és az NDKállampolgárok Nyugatra engedésében játszott szerepéért ré szesült a díjban. Érdemeit a memmingeni Szent Márton templomban Wolfgang Thierse, a német parlament alsóházának (Bundestag) elnöke méltatta. Elkötelezett európainak, humanistának nevezte a kitüntetettet, aki nélkül a németek nem ünnepelhették volna meg néhány nappal ezelőtt az újraegyesítés 15. évfordulóját. A szögesdrót átvágásával, a határzár megszüntetésével olyan folyamatot indított el, amely megváltoztatta Európát, a világot - mondta a szociáldemokrata házelnök.
