Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-03
11 vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője közölte: az ellenzéki párt álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhet ők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a "görögútlevéllel". A politikus elmondta: továbbra is úgy gondolják, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése lehetne biztos megoldás. vissza Bevált Ankara erőpoli tikája az uniós tárgyalásokért - Törökország visszavonja az európai uniós tagságra vonatkozó kérelmét Magyar Hírlap 2005. szeptember 3. Sikeres volt Törökország kétnapos kemény nyilatkozatháborúja. Az uniós külügyminiszterek az elmúlt hetekben megfogalma zott ellenvetések ellenére egyetértettek abban, hogy október 3án megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Törökország visszavonja az európai uniós tagságra vonatkozó kérelmét, ha az EU új feltételeket szab, vagy olyan viszonyt ajánl fel neki, amely elmarad a teljes jogú tag státustól – jelentette ki az ország külügyminisztere a The Economist című brit hetilap pénteken megjelent számában. Az időzítés tökéletes volt. Előző nap ugyanis az uniós külügyminiszterek a walesi Newportban tartott találk ozójukon még arról sem tudtak megállapodni, hogy miként vágjanak vissza Abdullah Gül csütörtöki kihívó szavaira, amelyek szerint Törökország nem engedi be a ciprusi hajókat és repülőket tengeri és légi kikötőibe. Bár az Európai Bizottságnak határozott állá spontja, hogy ezzel a lépéssel Ankara nemcsak a szolgáltatások, de az áruk szabad áramlását is akadályozza, a külügyminiszterek végül nem fogadták el a törököket erre figyelmeztető közös nyilatkozatot. A The Economistban Gül még keményebben fogalmazott: " ha az EU új feltételeket támaszt, vagy bármi olyat ajánl, amely elmarad a teljes jogú tagságtól, akkor elállunk a csatlakozási kérelemtől. Ezúttal végleg. Most már ne várja senki Törökországtól, hogy engedményt tegyen. Mi tartjuk magunkat az eredeti feltét elekhez, az EUnak is tartania kell magát a sajátjaihoz" – mondta Gül. Törökország tagsága ugyan komoly fejfájást okoz több ország politikusainak, és a franciák, a német ellenzék, de az osztrákok is csak különleges státust adnának neki, de azt sosem felej tik el, hogy stratégiai szempontból milyen fontos partner. Ezért is hathattak a fenyegető szavak. Ráadásául a vitában közvetlenül sértett félnek, Ciprusnak alapvetően érdeke, hogy Törökország az unió tagja legyen. Ezért sem tart senki attól, hogy megvétózn á Ankara törekvéseit. Magyarország egyébként már jó ideje úgy véli, hogy Ankara teljesítette az EU szabta feltételeket, ezért október 3án meg kell kezdeni vele a tárgyalásokat – erősítette meg lapunknak Polgár Viktor. A külügyi szóvivő szerint a tanácsko zásból az szűrhető le, hogy ennek nincs is akadálya. Törökországnak azonban, mielőtt taggá válna, de jure is el kell ismernie Ciprust. A kétnapos newporti ülésen egyébként Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter külön sürgette, hogy kezdődjenek el a csatlak ozási tárgyalások Horvátországgal is – tudtuk meg Polgár Viktortól. Azok száma, akik szerint Horvátország már megfelelő módon együttműködik a háborús bűnöket vizsgáló hágai bírósággal, valamelyest növekedett, de még mindig vannak súlyos bírálók, például a britek, a finnek, a hollandok és a portugálok. Egyelőre kiváró álláspontot foglal el Németország és Franciaország, de a mediterrán országok és az újak többsége akár már a törökökkel egy időben, október 3án megkezdené a tárgyalásokat Zágrábbal. Az EU ötfős vizsgálóbizottsága még szeptember közepén bekéri a hágai bíróság főügyészének, Carla del Ponténak a véleményét. (Ő tegnapelőtt ismét negatívan nyilatkozott Zágrábról.) De a bizottság nem csak ennek alapján dönti el, hogy javasoljae a tárgyalások megkezdé sét. A magyarok még bíznak benne, hogy ez megtörténhet. Koszovó is fontos témája volt a tegnapi tanácskozásnak. Koszovó státusának rendezésében és jövőjének kialakításában az EUnak hangsúlyos szerepet kell kapnia – vélték az uniós miniszterek. Magyarorsz ág szerint viszont az is fontos, hogy a tagállamok különkülön is szerepet vállaljanak ebben a folyamatban. Budapest ezért is rendez találkozót október 10 – 11én a visegrádi négyek, Ausztria, Szlovénia, valamint a nyugatbalkáni országok külügyminiszterei s zámára. vissza Kémemancipáció Magyar Hírlap 2005. szeptember 3. Szerző: Tamás Pál Tulajdonképpen a történet egyetlen metszete foglalkoztatja a határon túliakat: mit gondolnak most Pesten a kisebbségi ügyek iránt egyébként nem feltétlenül érdeklődők – vagyis a nagy többség – őróluk?
