Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-30
20 külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások tevékenység- és kapcsolatrendszereinek hosszan tartó összekapcsolódása, illetve összekapcsolása, főként az önszerveződés útján. Ugyanakkor problémát okoz az áruházi láncokat ellátni képes nagykereskedelmi cégek hiánya, mely különösen érzékenyen érinti a magyar élelmiszer- és mezőgazdasági exportot. Az üzleti élet szabályozásánál mellesleg a V4eknél a magyartól eltérően a kereskedelmi kapcsolatokat a kereskedelmi (vállalkozók jogi állása, társaságok, verseny, bíróságok, kereskedelmi szerződések feltételrendszere) és a polgári törvény (szerződéskötés, m ódosítás) szabályozza. Az ügyletek bonyolításával kapcsolatban megállapítható - áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elemzésében , hogy az üzleti kockázat általában a hazainál nagyobb, ezért fontos a kereskedelmi irodák szerepvállalása a jogo sultságok, cégkivonatok beszerzésében és ellenőrzésében, továbbá a bonitásvizsgálatban való közreműködés és a szerződések formai előírásainak betartása során. Ehhez kapcsolódik, hogy a tárgyalások és a szerződéskötés nyelve általában a fogadó ország nyelv e - e téren a lengyelek ragaszkodnak a leginkább anyanyelvükhöz. A visegrádi országokkal folytatott külkereskedelmi áruforgalom velejárója, hogy a magyar kivitel évről évre kiemelkedően emelkedő dinamikája ellenére ugyancsak hasonló ütemben bővül az innen származó termékek iránti kereslet is, s emiatt az elmúlt évtizedben felhalmozódott kereskedelmi mérleghiány arányait tekintve jelentősen nem változott a helyzet, magyar többet importálunk a V4ektől, mint amennyi oda exportálunk (egyedül a szlovákokkal kie gyenlített a forgalom). Új feladatokat és kihívásokat jelentett a piaci gazdasági átalakulás mintegy kísérőjelensége: a külkereskedelemben résztvevők körének gyors ütemű bővülése. A robbanásszerűen óriási számban létrejött kis- és középvállalkozások döntő többségétől komoly erőfeszítést igényelt az egymás közötti kereskedelem új szabályozási és feltételrendszeréhez való alkalmazkodás, továbbá a piaci döntések és az ezzel járó kockázatok vállalása. Ezen új típusú feladatok kezeléséhez, a kapcsolatrendszer ú jjáépítéséhez, az új feltételek mielőbbi elsajátításához és azokhoz való gyors alkalmazáshoz jelentett a dinamikus forgalomnövekedés által is jelzett eredményes hozzájárulást az évek során kiépített, s más relációkhoz hasonlóan, ebben a térségben is jól mű ködő, kereskedelmi képviseleti hálózat. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésünk elmélyítésében és intenzitásának további gyors emelkedésében a szabadkereskedelmi megállapodások létrehozása jelentett fordulatot. A keretben: A regionális kapcsolatok a v áltozások ellenére finoman szólva sem nevezhetők erősnek. Miközben ugyanis az Európai Unióba irányuló magyar export a teljes kivitelünk 79,2 százalékát adja, a lengyel kivitel aránya 2,8, a cseh 2,4, a szlovák 1,9 százalék. Ugyanez behozatalban: az összimp ort 71,3 százaléka származik az európai közösségből, a lengyel 3,3, a cseh 2,8, a szlovák 2,0 százalékos arányú. A kivitel tavaly némileg meghaladta a 3,1 milliárd eurót (az előző évben nem érte el a 2,4 milliárdot), a behozatal 3,8 milliárd fölé ugrott (2 003ban alig lépte túl a 3 milliárdot). Az változás százalékban kifejezve: 2004ben az előző évhez képest a kivitelnél 30,3, a behozatalnál 24,2 százalékos emelkedést mutatott. Ugyanezen időszakban a magyar összkivitel 15,7, ezen belül az EU 25ök 12,9 szá zalékkal bővült, az összbehozatal 13,4, ezen belül az EU 25ök 6,2 százalékkal nőtt. Mindent egybevetve a visegrádiakkal lebonyolított forgalom egyenlege a 2003ban regisztrált 689 millió eurós hiányhoz képest tavalyra 710 millióra, míg a teljes magyar f orgalomban mért deficit 4,2 milliárd euróról 2004 végére 3,9 milliárd alá csökkent. R.Zs. vissza Állásfoglalás a magyar művelődési lapok védelmében [ 20050930 - 08:19:00 ] A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbb enéssel és értetlenséggel fogadja a Művelődési Minisztérium legújabb döntését, amely a magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Az intézkedés a demokratikus jogállam elveivel nem egyeztethe tő össze. Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtsa a magyar művelődési értékeket közvetítő kiadványokat, amelyek nem mellesleg a magyar- román párbeszédet, az interkulturalitást és multik ulturalitást is szolgálják. A kulturális önazonosság megőrzése alkotmányos jog. Ez a jog azonban állami támogatás nélkül nem jeleníthető meg maradéktalanul. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kéri a kormányt, a Művelődési Minisztériumot, hogy része sítse állami támogatásban azokat a magyar vagy más kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványokat, amelyek impresszumában
