Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-30
18 Újvidéken négy szerb férfi megvert két magyart, mert az anyanyelvén besz élt. A zentai temetőben meggyalázták a magyar áldozatok emlékművét, szerb katonák pedig egy magyar társukat verték össze. Csak néhány az elmúlt hónapok vajdasági incidensei közül, melyek miatt tegnap rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizotts ága, és határozatot fogadott el az Európai Parlament. A bizottság tagjai abban egyetértettek ugyan, hogy a támadások mögött nem a szerb kormány áll, de arról vita alakult ki, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség a megszüntetésükhöz. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja nehezményezte, hogy a magyar kormány által is támogatott toleranciaprogram – amelynek célja, hogy közösségi események szervezésével tanítsa meg a fiataloknak elfogadni egymás kultúráját – táboraiba éppen azokat a jó magaviseletű tanulókat hívják el, akiknek nem lenne rá szükségük. A politikus a szerb médiát is felelőssé tette a magyarok elleni támadások elhallgatásáért. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a szerb kormány zéró toleranciát alkalmazna. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár azt mondta: szerdán behívták a minisztériumba Belgrád budapesti nagykövetét, és a téma Boris Tadic szerb elnök jövő heti magyarországi látogatásán is kiemelt szere pet kap. A vajdasági jogsértésekkel foglalkozott tegnap az Európai Parlament (EP) is, és másodszor fogadott el határozatot az ügyben. Az ismétlésre azért volt szükség, mert a szerb kormány nem teljesítette korábbi ígéreteit – mondta lapunknak SzentIványi István (SZDSZ), a javaslat egyik kezdeményezője. A dokumentum felhívja Belgrád figyelmét, hogy a stabilitási és társulási megállapodás megkötéséhez az EP csak akkor járul hozzá, ha javul a kisebbségek helyzete. Hegyi Gyula (MSZP) azt is elmondta lapunknak , hogy a tervezet ellen egyetlen cseh kommunista képviselő szólalt fel, mindenki más támogatta. Hegyi felszólalásában kiemelte, hogy egy idő után fel kell tenni a kérdést a szerb kormánynak: valóban az EU tagjai akarnake lenni. Becsey Zsolt (Fidesz) szeri nt ha most sem tesznek semmit a kisebbségek védelmében, akkor meg kell vonni tőlük az uniós támogatásokat. vissza sv Kovács László képviselte a Bizottságot az unió paralmentjének ülésén Népszava, 2005. szeptember Euró pa védi a vajdasági magyarokat Az Európai Parlament csütörtökön határozatban szólította fel az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági v eszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent. Az Európai Parlament ülésén az Európai Bizottságnak a vajdasági magyarok helyzetével, illetve az Európai Unió és Kína viszonyával kapcsolatos álláspontját Kovács László, a Bizottság tagja képvise lte. A vajdasági magyarok helyzetéről, az őket érő gyakori incidensekről szóló vitában Kovács hangsúlyozta, hogy a Bizottság két egymással összefüggő célt igyekszik elérni. Egyrészt azt, hogy a Vajdaságban és egész SzerbiaMontenegróban maradéktalanul érvé nyesüljenek az emberi, ezek sorában a kisebbségi jogok, a másik pedig, hogy megmaradjon a Vajdaság többnemzetiségű jellege. Elmondta, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a szerb hatóságok hozzáállásával, akik késve és felületesen vizsgálják ki az inciden seket, általában nem találják meg a tettest, aki így nem is kerül bíróság elé. A Bizottság ezért is tartja fontosnak a rendőrség és az igazságszolgáltatás reformját, hogy e szervek megszabaduljanak a politikai befolyástól. Tekintettel arra, hogy az inciden sek elkövetői között feltűnően sok a fiatal, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az oktatás vállaljon szerepet a nemzetiségek közötti jó viszony megteremtésében. Ugyancsak fontosnak tartja a bizottság, hogy SzerbiaMontenegró erősítse kapcsolatait a szom szédos országokkal s így bővüljenek a Vajdaság és Magyarország kapcsolatai is. A Bizottság kész megkezdeni a tárgyalásokat SzerbiaMontenegróval a Stabilitási és társulási megállapodásról, de ehhez elengedhetetlen követelménynek tekinti a kisebbségi jogok érvényesülését, amit a tárgyalások folyamán is ellenőrizni fog. Az Európai Unió és Kína kapcsolatait illetően Kovács László a vitában elmondta: stratégiai fontosságú kérdés, miként alakul az Európai Unió viszonya a világ legnépesebb és egyik leggyorsabban fejlődő országával. Hangsúlyozta, hogy a Európai Bizottság számára két lehetőség van: az egyik, hogy a vitában a képviselők által felvetett jogos aggodalmak - a demokrácia hiányosságai, az emberi jogok nem kielégítő érvényesülése, vagy a Kína versenyképes ségét mesterségesen fokozó rendkívül alacsony bérek és alacsony színvonalú környezetvédelmi normák - miatt egyfajta iskolamesterként viselkedik, megpróbálva rászorítani Kínát a változtatásokra. Ez nem lenne célravezető. A másik lehetőség: erősíteni a partn erséget és az együttműködés keretében elérni, hogy Kína figyelembe vegye az Európai Unió igényeit. Ez sokkal ígéretesebb lehetőség, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Kína egyre gyorsuló ütemben változik. Kovács László hangsúlyozta, hogy sokat változott az Európai Unió és Kína kapcsolata is, s így a legutóbbi csúcstalálkozón jogosan vetődött fel húsz év után egy teljesen új együttműködési
