Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
10 Kutyaszorítóba került az RMDSZ Most mindenki azt találgatja, kinek állhatott érd ekében a kémügy kirobbantása Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. szeptember 2. A magyarországi "kémbotránnyal" kapcsolatban az erdélyi magyar sajtó eddig csupán tényszerűen ismertette a fejleményeket. Kivételt a Transindex kolozsvári internetes portál képezett, amelyen néhány nappal ezelőtt - a Cotidianul című bukaresti napilappal párhuzamosan - megjelentek azok a titkos magyarországi lehallgatási jelentések, amelyeket a két sajtóorgánum állítólag drótpostán, ismeretlen feladótól kapott. Szintén kivétel volt az erdélyi Krónika című napilap, amely az ügy kapcsán a Romániai Magyar Dem okrata Szövetséget (RMDSZ) szigorúan bírálta, és Szatmári Tibor bűnösségét igyekezett bizonygatni. Folyik a vita Erdélyben: kinek állhatott érdekében a szivárogtatás? Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták - és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Más ok ezzel ellentétben úgy vélik, hogy az egész felhajtás leginkább a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején - szerintük - Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdély i Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan - államosított, így elidegeníthetetlen - ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlásá ra, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. E szerint a verzió szerint a Fidesz Szatmárin akarta megbosszulni azt, hogy kormányzása idején a határon túlra, saját politikai klientúrájának juttatott milliárdokról az erdélyi és a mag yarországi sajtóban menetrendszerűen jelentek meg "kellemetlen" információk. Akik erre a változatra esküsznek, bizonyítékként azt hozzák fel, hogy a lehallgatási jelentést éppen az a Cotidianul napilap hozta le, amely az elmúlt években nyilvánvaló szócsöve volt a Fideszhez közel álló erdélyi magyar mozgalmaknak. Az RMDSZt pedig a Krónika bírálta, amelynek magyarországi tulajdonosa Orbán Viktor barátja. Megint mások szerint az egész ügy nem lett volna, ha Markó Béla a legelején, amikor a sajtó megkérdezte , egyértelmű választ adott volna a Szatmárival kapcsolatban feltett kérdésekre. Vagyis magára vessen. Hiszen ha Markó - akár számításból, akár cinkosságból - cinikus nyilatkozatával a félelmeket nem táplálja, az egész botrány jelentősége tizedekkora lett v olna. Mindenki egyetérteni látszik azonban abban, hogy a Szatmáriügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. A vélemények akkor zavarodtak össze, amikor az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult. A Cotidianul címoldalon suga llta, hogy Markó Béla jó viszonyban lett volna a román Securitatéval, ám ez az ügy végül fordítva sült el. Éppen a lap által tálalt titkosszolgálati doszszié alapján, miszerint Markót a szeku lehallgatta, követte, és nacionalistairredentának tartotta. A Ziua napilapban a héten egy másik RMDSZ elleni támadás is történt . A szövetség fejére olvasták a Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor és Németh Zsolt által mondottakat csakúgy, mint az Erdélyben rendezett szélsőjobboldali magyar diáktáborban elhangzottakat, és leszögezték: az RMDSZ a bukaresti koalíció árulója. Bukaresti kereskedelmi televíziókban szintén az elmúlt napokban egész estét betöltő vitákat rendezt ek arról, hogy Magyarország (a magyar titkosszolgálatok által kidolgozott és irányított stratégia alapján) gazdaságilag foglalja el Erdélyt - lépésről lépésre, és onnan a románokat fokozatosan kiszorítja. Nem kétséges, hogy mindezek a kirohanások és táma dások a bukaresti őszi parlamenti ülésszak hangulatát hivatottak előkészíteni. Most kerül ugyanis a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott - a kulturális autonómia intézményrendszerét is magába foglaló - kisebbségi törvénytervezet, amelyet már a szakbizotts ágokban rengeteg bírálat ért.
