Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-24
8 DélAfr ikában sem világos mindenkinek, hogy a szlovákok nem szlovének - és fordítva. A pretoriai rendőrség közölte, hogy autóbalesetben életét vesztette egy szlovák állampolgár. Az újságírók ismét szorgosan próbáltak információkat szerezni honfitársukról, ám erőf eszítéseiket ezúttal sem kísérte siker. Nem is kísérhette, hiszen ismét kiderült: a szerencsétlenül járt illető valójában szlovén volt. Ezek az esetek szomorúak ugyan, de akár humorosnak is tűnhetnek a külső szemlélő számára. Kicsit másként látja Juraj T omaga, a szlovák külügyminisztérium szóvivője. "Tulajdonképpen akár nagyon rokonszenvesnek is nevezhetném, hogy rendre olyan országgal kevernek össze bennünket, amellyel különösen jó kapcsolatokat ápolunk, s más szempontból is közel áll hozzánk. De ezek a hibák több alkalommal hoznak felettébb kellemetlen helyzetbe bennünket" - mondta. Bármilyen különös is, még az Európai Unió központjában sem mindenki számára világos a két ország közötti - tegyük hozzá: nem csekély - különbség. A szlovák külképviselet péld ául rendszeresen kapja azt az uniós hírlevelet, amely igazából a ljubljanaiaknak szól. Sőt, a belga fővárosban, az uniós intézményeknél dolgozó szlovákok és szlovének is rendszeresen arra panaszkodnak, hogy uniós kollégáik gyakorta a másik állam polgáraina k nézik őket. Akad persze ezeknél kínosabb szituáció is. Idén, amikor Pozsonyban csúcstalálkozó keretében George W. Bush elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott, egyes lapok kajánul tették fel a kérdést: tudjae Bush, hogy melyik ország földjér e lép? Szó ami szó, az ironikus megjegyzésnek volt némi alapja. 1999ben az amerikai elnökválasztás idején Bush egy külföldi államférfival folytatott megbeszéléseit követően közölte: mindenkit biztosíthat arról, hogy az eszmecsere során rengeteg ismeretet szerzett Szlovákiáról. Ugyan a Janez Drnovsekkel folytatott megbeszéléseinek pontos tartalma nem ismert, de igencsak valószínűtlen, hogy a szlovén elnök mindvégig Szlovákiáról beszélt volna… Bush felettébb illusztris társaságba került - már ami a két álla m összetévesztését illeti. 2003 decemberében Silvio Berlusconi miniszterelnök hatalmas boldogságának adott hangot amiatt, hogy fogadhatta a szlovák miniszterelnököt. Vendége azonban nem Mikulás Dzurinda, hanem szlovén kollégája, Anton Rop volt. Az olasz ko rmányfő tévedése azért szinte érthetetlen, mert nem mondhatnánk, hogy Szlovénia illetve Itália túlságosan távol helyezkedne el egymástól, ráadásul mind Pozsonyt, mind Ljubljanát szűk fél év választotta el az uniós csatlakozástól. Ami még kínosabbá tette az ügyet: 2004. január elsejétől éppen Olaszország töltötte be az EU soros elnöki tisztét. 2002ben alighanem a szlovén elnök arcára fagyott a mosoly, amikor hivatalos bukaresti látogatása alkalmával a román vendéglátók a szlovák himnusszal "köszöntötték". Hab a tortán, hogy a szlovák postának tavaly 602 kilogrammnyi (!) levelet kellett visszaküldenie a feladónak amiatt, mert Szlovénia helyett Szlovákiát tüntették fel a borítékon. Sokan persze azzal védekeznek, hogy mindkét ország kicsi, Szlovéniában két millióan, Szlovákiában 5,4 millióan élnek, mindkét ország nyelve szláv. (Jóllehet, legfeljebb csak nagy nehézségek árán értik meg egymást.) Sőt, még a két állam nemzeti lobogója is a megtévesztésig hasonló: fehérkékpiros színű, s csak a rajta lévő címer különbözteti meg őket. A ljubljanai parlament ezért napirendre tűzte a javaslatot, amely új lobogó megszerkesztését tűzte ki célként. Mivel azonban esély sincs az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséghez, a terv ma már ott porosodik valamelyi k kormányilletékes fiókjában. Sok hasonlóság ide vagy oda: talán nem reménytelen feladat megkülönböztetni Szlovéniát Szlovákiától (és vice versa) még azokban az országokban sem, amelyek nem határosak velük… vissza V4ek lakásügyi állásfoglalása Népszava 2005. szeptember 24. A Visegrádi négyek valamint Románia és Bulgária lakásügyi miniszterei szerint a lakások energiahatékonysági és egyéb környezetvédelmi felújítási költségeinek 25 százalékát kellene támogatnia az EU k ohéziós alapjának, az unió által tervezett 5 százalék helyett. A többi között ezt tartalmazza a miniszterek által pénteken a VII. lakásvásár megnyitóján Budapesten aláírt közös állásfoglalás. Kolber István tárca nélküli miniszter elmondta: a kétnapos
