Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-22
16 kifogást az utazási okmány - gyakorlatilag nemzeti vízum - bevezetése ellen. Mivel azonban a dolog érinti azokat az országokat, melyekben a külhoni magya rok élnek, hamarosan tárgyalásokat kezd a szomszédos államok kormányaival is. Az utazást megkönnyítő okmánnyal párhuzamosan a kormány speciális személyi igazolvány bevezetését is tervezi. Ezt minden, Magyarország területén kívül élő (tehát nem csak a kárpá tmedencei) magyar számára kiadhatnák. Az igazolvány, melyet azok kapnák meg, akik magukat magyarnak vallják, magyar felmenőik vannak és magyarul beszélnek, önmagában még nem jogosít semmiféle jogra vagy kedvezményre. Célja az, hogy tanúsítsa: felmutatója a magyar nemzet tagja. A határon túliak azonban ennek az okmánynak a segítségével vehetnék igénybe a kedvezménytörvény által nekik járó kedvezményeket, ilyen értelemben tehát szerepe hasonló lenne az e törvényhez kapcsolódó "magyarigazolványhoz". Egyelőre még nem világos, menyiben különbözik a két okmány szerepe. Ugyancsak szándékában áll a kormánynak, hogy a külhoni nemzettársaink számára kedvező módon változtassa meg az alkotmányt. Ez utóbbiban külön fejezet foglalkozna velük, leszögezve, hogy Magyarorszá g felelősséget visel a a külföldön élő magyarok iránt, elősegíti önazonosságuk megőrzését, közösségeik fennmaradását és fejlődését. (A hatályos alkotmány csupán arról szól, hogy Budapest felelősséget érez a határon túli magyarokért, de nincs szó arról, hog y érdekükben "védhatalmi" szerepet is vállalna.) A kormány ezen elképzeléseire szeptember ötödikén, a határon túli magyar vezetőkkel tartott budapesti találkozóján tett javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Avarkeszi Dezső szeptember 19én azt közöl te, hogy a magyar kormány aznap tájékoztatást adott annak a tíz határon túli magyar szervezetnek, melynek vezetői ötödikén jelen voltak az ötödikei budapesti tárgyaláson. Mivel a határon túli magyar szervezetek célja változatlanul a kettős állampolgárság, vezetőik előbb szkeptikusan, később óvatosan, illetve kivárva nyilatkoztak a magyar kormány javaslatairól, ám egyikük sem utasította vissza ezeket. Szeptember ötödikén a Gyurcsány Ferenccel való találkozója előtt Markó Béla RMDSZelnök, román minisztereln ökhelyettes még kijelentette, hogy "a kettős állampolgárságot csak kettős állampolgársággal lehet kiváltani". Ugyanaznap, miután nem csak Gyurcsánnyal, de más magyar vezetőkkel is találkozott, már pozitívabban szólt a jaaslatokról. A határon túli magyarsá g szempontjából "nagyon fontosnak" nevezte az alkotmánymódosítást és az utazások megkönnyítését, egyetértve a "görög mintájú" igazolvány" bevezetésével is. Másrészt azonban egyrészt arra emlékeztetett, hogy részleteiben még nem ismeri a terveket, másrészt pedig megismételte: ezek semmiképpen sem váltják ki a kettős állampolgárságot. Hasonlóan nyilatkozott a szeptemberi budapesti találkozói után Bugár Béla, a szlovákiai Magyar koalíció Pártjának elnöke is. Bugár egyetértett a tervezett alkotmánymódosítással, de fenntartotta véleméynét a kettős állampolgárság szükségességéről. A "görög típusú okmányt" illetően kijelentette: ha az elsősorban érintett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyarok elfogadják, akkor a szlovákiaiak is. Annak kapcsán, hogy a határon t úli magyar vezetők ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz, Gyurcsány Ferenc a Népszavának adott nyilatkozatában (amely szeptember 19i számunkban jelent meg) ezt mondta: "A minap azzal fogadtam a határon túli vezetőket, hogy a népszavazáson döntés születe tt, vagyis a kérdés sem ma, sem a belátható jövőben nem lehet a magyar kormány napirendjén. December 5e ebben világosan kimondta a döntő szót. Fenntarthatják az igényüket. Azt is értem, hogy a határon túli magyar vezetők számára most nehéz visszakozni. Vi szont felelős politikusként azt tudom mondani, hogy aki nem ügyel arra, hogy olyan megoldást keressen, ami a határon belüli magyarok túlnyomó többségének jó és nem próbálja meg ezt összeegyeztetni az európai szempontokkal, meg a határon túli magyarok szemp ontjaival, az alkalmatlan a feladatára." KERETES!! - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még nem kapta kézhez a magyar kormány konkrét elképzeléseit tartalmazó tervezetet az utazást könnyítő okmány, illetve a speciális személyi igazolvány kap csán. Csak miután ez megtörtént, tudunk egyértelműen nyilatkozni – mondta lapunk érdeklődésére Kovács Miklós, a szervezet elnöke. Kovács szerint a legfontosabb az, hogy Magyarország 2007es schengeni csatlakozása után is kezelni tudják a határon túli magya rok beutazási problémáját. A kérdés az, hogyan alkalmazhatóak a kormány elképzelései a valóságban, a cél pedig az, hogy a kárpátaljai magyarok a csatlakozás után is könnyen át tudjanak jutni a határon, ne ütközzenek falba, ne legyen számukra "vasfüggöny”. A KMKSZ szkeptikus a javaslat kapcsán, hiszen a 2002es kormányváltás után a kabinet módosította a státusztörvényt. Azokat az utazással kapcsolatos részeket is kivették belőle, melyek megkönnyítették a határátlépést a "magyarigazolvánnyal" rendelkezők szám ára. Mindezt az erős Európai Uniós nyomással magyarázták. Kérdés tehát, hogy az új elképzeléseket miként lehet elfogadtatni az EUval – monda Kovács Miklós. Arra a kérdésre, milyen konkrét elképzeléseket fogalmazna meg a kérdéssel kapcsolatban a KMKSZ, az elnök úgy reagált, hogy az nem tartozik egészen a szervezet hatáskörébe. Mindazonáltal a legegyszerűbb megoldás továbbra is a kettős állampolgárság
