Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-07
9 Bársony András, emlékeztetve, hogy a magyar nagykövetek budapesti és a román nagykövetek buk aresti éves értekezletén a két ország stratégiai partnerként jelölte meg egymást az európai közösségeken belül. Bársony jelezte: a közös projectek listáját szeretnék előkészíteni Bukarestben a következő kéthárom évre, számba véve, hogy mi az, ami bel efér a 2007. és 2013. közötti európai pénzügyi költségvetési időszakba. "Hiszen mi úgy számolunk, hogy ez az időszak már Romániát is tagországként fogja érinteni, és ennek következtében a határon átívelő együttműködésnek nagyon sok fontos eleme lesz a napi renden" - hangoztatta az államtitkár. Az infrastrukturális fejlesztéssel kapcsolatosan megállapította, hogy ebbe beleértendő az út- és vasúti hálózat fejlesztése is. De nem csak közös határmenti fejlesztésekről van szó, hanem például arról is, hogy a Feketetenger környékét miként tudja a magyar gazdaság - a román gazdasággal együtt - a közös célok érdekében hasznosítani. Fontos az együttműködés Románia más régióiban is, különös tekintettel a legutóbbi természeti katasztrófákra. Hiszen kiderült - mondt a Bársony , hogy az infrastrukturális fejlesztések elmaradása csak tetézi e katasztrófák hatását. Markó Béla a sajtónak elmondta: a közös kormányülés megrendezése önmagában is nagyon fontos szimbolikus üzenet, de az is lényeges, hogy minél tartalmasa bb döntéseket hozzanak majd e fórumon. vissza A szellem és a palack Népszabadság • Kis Tibor • 2005. szeptember 7. Gyurcsány Ferenc a hétfői magyarmagyar minicsúcs tanúsága szerint e pillanatban bátran ígérhetne ak ár toronyórát lánccal a határon túli magyar vezetőknek; ez is hidegen hagyná őket. Pontosabban, rezzenéstelen arccal elfogadnák az ajándékot, majd pedig, mintha mi sem történt volna, ártatlan szemekkel újra csak megkérdeznék tőle, miként ezt a találkozón gyakran megtették: és mi lesz végre a mi kettős állampolgárságunkkal? Minden arra utal, hogy Kasza, Bugár és több más kisebbségi politikus amnéziája kezd elhatalmasodni, és aggodalomra okot adó módon elhúzódni. Az a körülmény, hogy az említett megbeszél ésen nekik mindenről a kettős állampolgárság jutott eszükbe, rádöbbenti az anyaországi választópolgárt: nevezett urak mára teljesen elfelejtették, hogy Magyarországon az említett kérdésben tavaly december 5én népszavazást tartottak; s ez döntött is. Normá lis országban, normális körülmények között egy ilyen egyértelmű döntés után az adott ügyet - legalábbis pár évre - mindenki lezártnak tekinti. Minálunk azonban, mintha mi sem történt volna, az elmúlt kilenc hónapban zavartalanul folyt a kettősállampolgársá gozás az ellenzék és a Fidesz külhoni segédcsapatai részéről. Minden arra utal, hogy a következő választáson e témának ugyanazt a szerepet szánja Orbán Viktor, mint 2002es kampányában a státustörvénynek. Nem vitás, hogy a referendummal a határon túli ma gyar politikusok csapdahelyzetbe kerültek, hiszen választói közegük - már csak érzelmi okokból is - túlnyomórészt kettősállampolgárságpárti. Ámde december óta ők nemigen tettek semmit a csapda feloldásáért, és magatartásukkal hozzájárultak a kisebbségi il lúziók továbbéléséhez. Ezzel pedig akarvaakaratlan Orbán kezére játszanak. Egyébként sokan közülük - mint hírlik - már most meg vannak győződve az ellenzék jövő tavaszi győzelméről - ezért eleve nem vállalják annak kockázatát, hogy kilógjanak a kórusból. Ehhez még akkor sem fűlik a foguk, ha nyilvánvalóan ők is tisztában vannak azzal, hogy a mai Európában mekkora humbug a kettős állampolgárság ügyében most folyó magyarországi politikai játék (kizárt dolog például, hogy ne vetnének számot azzal: gyakorlat i hasznot legfeljebb csak a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak hozhatna). De ettől függetlenül: ne tudná például a román miniszterelnökhelyettes Markó Béla, mit szólnának a románok az ő esetleges magyar állampolgárságához? Vagy Bugáréhoz a szlovák kor mánykoalíciós partnerek? A határon túli magyar politikusok egyébként annál könnyebben ragaszkodhatnak fixa ideájukhoz, mivel koalíciós oldalon eddig alig ütköztek ellenállásba. Ellenkezőleg: azt érzékelhették, hogy a szocialistaliberális koalíciónak - v alamiért - lelkifurdalása van a referendum kimenetele miatt, és minden erejéből "kompenzálni" igyekszik őket. Miért ne hagynák, hogy ezt tegye? Netán még az is megfordulhatott a fejükben: minél inkább "csalódottnak" látszanak, annál nagyobb lehet e kárpótl ás mértéke. A magyar kormányfő most azt mondja, hogy a referendummal kiszabadult egy szellem a palackból. Igaza van. Kár viszont, hogy csak most veszi észre: e szellemet talán vissza is
