Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-07
7 * Az alig másfél éve még Magyarország normalizálásában utazó virtuális jobbközép párt most nagy lépést tett afelé, hogy belesimuljon a „kémügyben” kialakult közél eti abnormalitásba. Az MDF – egyedüliként a parlamenti pártok közül – készpénznek veszi a „kémtörtén etet”, pedig ezzel nem ártana óvatosan bánni, ha nem szeretnénk egy derűs kora őszi éjszakán Bayer Zsolttá változni. Pedig Karsai Péter beszélhetett volna a Szatmáriügy által felszínre hozott létező kérdések bármelyikéről: ha mindenáron az SZDSZt óhajt ja macerálni, szót ejthetett volna a határon túli magyar szervezetek támogatásának tarthatatlan gyakorlatáról (szembeállítva mondjuk a Normális Kárpátmedence programmal), de szavakba önthette volna gondolatait a magyar „titkos”szolgálatok állítólagos ira tainak tréfaszámba menő, határokat átívelő kalandjaival kapcsolatban is. Ehhez képest az első kérdést nem is érintette, a másodikról pedig csak egy, amúgy jogos félmondatra futotta „az illetékes szervek” felé a szivárogtatás „sürgős kivizsgálása” tárgykö rben. Ehelyett az MDF nyakig merült a Mucustémakör boncolgatásába a modern, huszonegyedik századi magyar konzervativizmus nagyobb dicsőségére. * Pedig egy magát komolyan vevő párt a „kémügy” létezésének nyilvánvalóvá válásáig még a konzervatívliberáli s szavazók átpártolásának reményében sem revolverezi ellenfelét annak vélelmezett (!) félrekúrásával. Hacsak a normális Magyarországról szőtt elképzeléseiben nem egy gigantikus valóságshow körvonalai rajzolódnak kifele, ahol a szereplők párzási szokásai dö ntik el a négyévente esedékes kiszavazás eredményét. Ha az MDF nem Majka és Lorenzo legendás párbajának újrajátszásaként képzelné el a 2006os választást, akkor nem mondhatna mást, mint hogy Magyar Bálintnak a nyilvánosság előtt a „kémkedés” igazolódásái g az égvilágon semmilyen elszámolnivalója sincs a Mucusgatetel kapcsolatban. Ha viszont mégis a Parlament VVvillává alakítása mellett döntene Dávid Ibolya és pártja, azt ildomos lenne mielőbb a nyolctagú „frakció” mellett a „tízezres” MDFtagság és az ennél nyilván sokkal népesebb szavazótábor tudomására hozni. Ahogy becsületes európai konzervatívokhoz illik egy normális Magyarországon. vissza Vuk Draskovic szerint még korai Koszovó státusáról tárgyalni Keller Tiva dar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2005. szeptember 6., kedd (MTI) - SzerbiaMontenegró külügyminisztere szerint még nem érett meg az idő a Koszovó jövendő államjogi státusát eldöntő tárgyalások megkezdésére, de Belgrád a jövőben sem akar függetlens éget az 1999 óta ENSZigazgatás alá helyezett délszerbiai tartománynak. Vuk Draskovic külügyminiszter minderről kedden Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsában beszélt. A miniszter erősebb koszovói fellépésr e szólította fel az Európai Uniót. Azt fejtegette, hogy Belgrádnak és Pristinának is úgy kell felfognia az EU szerepvállalását, mint egy védelmi erőét, amely a térség erősebb európaizálásán munkálkodik. Aláhúzta, hogy mindezekkel összefüggésben döntő jelen tőségűnek tartja a nyugatbalkáni térség és az unió közötti kapcsolatok erősítését. A külügyminiszter kiemelte, hogy Belgrád nyitott a koszovói kormánnyal kialakítandó kompromisszumokra. A döntést azonban sohasem lehet kikényszeríteni, azt kizárólag B elgrád és Pristina párbeszédében lehet megtalálni. Megismételte kormánya álláspontját, miszerint Belgrád Koszovó jövendőbeli státusával kapcsolatban olyan megoldást szeretne, amely az autonómiánál többet, de a függetlenségnél kevesebbet jelentene. Vuk Draskovic szerint nem szabad megváltoztatni a balkáni országok határait, de azoknak nyitottaknak, és gyakorlatilag nem létezőeknek kell lenniük. - Így a nyitott Koszovó koncepciója alapján a tartomány összekötő hidat jelentene SzerbiaMontenegró és Albánia között - emelte ki. Felszólította a koszovói albánokat, hogy szakítsanak azzal az álláspontjukkal, amelyet a függetlenség vagy halál jelszava jellemez, és tanúsítsanak kompromisszumkészséget. Emlékeztetett arra, hogy már országa is feladta azt az álláspon tot, amelyet 1999 előtt a Milosevicrendszer képviselt, miszerint "vagy teljes ellenőrzés Koszovóban, vagy a halál".