Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
31 kárpátaljai magyaroknak vízumra van szükségük, ha be akarnak lépni Szlovéniába. Szerinte a jelenlegi helyzetben nem lehet összeegyeztetni a határon túliak kérését a kormány álláspontjával". Gyurcsány Ferenc egyébként arra is ígéretet tett, hogy konzultációsorozatot indít nemcs ak a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, hanem az EU illetékes szerveivel, a szomszédos országokkal és belpolitikai tényezőkkel is a tervezett személyi okmány kapcsán. A kormányfő reméli, mindez eredményre vezet, és a magyarmagyar kapcsolatok m indenki által kívánatosnak tartott fejlesztését is szolgálja. Emberközelibb eljárás szükséges "Gyakran megtörténik, hogy a köztársasági elnök állampolgársági ügyben hozott kedvező döntését követően több hónap is eltelik addig, amíg a kérelmező leteheti a z állampolgársági esküt és ténylegesen magyar állampolgárrá válik" - ismerte el korábban Lamperth Mónika belügyminiszter. Az állampolgársági és a tartózkodási törvény egy csomagban kezdeményezett módosításával ezen az állapoton kíván változtatni a kormány. Az új javaslatcsomag több ponton egyszerűsíti az ügyintézést, határidőket állapít meg, vagy már meglevő időkorlátokat szűkít. Az egyetlen, tartalmilag is teljes újdonságnak tekinthető elem az úgynevezett nemzeti vízum, az intézkedéssor ezért tulajdonképpe n az eddigi "szolgáltatások" ügyfélbarát újracsomagolásának tűnik - írta a Transindex erdélyi magyar hírportál. A módosítások számos olyan eljárási részletkérdésre vonatkoznak, melyeket a kérelmezők színvonalasabb kiszolgálása érdekében a heves indulatoka t kiváltó decemberi népszavazás nélkül is évek óta érvényesíteni lehetett volna. A meglehetősen szigorú, 1993ban az Antallkormány által elfogadott állampolgársági törvényhez eddig a magyarországi pártok a hangzatos nyilatkozatok ellenére sem nyúltak hozz á. "A kormány feladatának tartja, hogy azon határon túli magyarok számára, akik eldöntötték, hogy magyar állampolgárok szeretnének lenni, megkönnyíti, felgyorsítja és emberségesebbé teszi az állampolgársági eljárást" - jelentette ki Lamperth. Kormányzati pozícióban egyébként a Fidesz sem értett egyet a kettős állampolgárság bevezetésével, nemzetbiztonsági kockázatnak tekintette. Ráadásul a Fidesz vezetésében sincs egyetértés a kérdés megítélésében - jelentette ki Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító K issebbségkutatások Közalapítvány elnöke, aki a kettős állampolgárság bevezetését Magyarország uniós csatlakozása után a belpolitikai játszmák részének tekinti. A szakember szerint az Orbán Viktor és Kövér László közti véleménykülönbség oka az lehet, hogy v olt titokminiszterként Kövér valószínűleg több információval rendelkezik arról, milyen hatásai lennének az intézmény bevezetésének. (Kövér eleve bukásra ítélt, semmilyen hasznot nem hozónak minősítette a népszavazást. A kettős állampolgárság megadásáról az t mondta: az azzal járna, hogy a határon túli fiatalok elköltöznének szülőföldjükről.) Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozása után illetve Románia két éven belül esedékes felvétele nyomán a határon túli magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé kerül, hasonló jogokkal és kötelezettségekkel. Törzsök szerint eddig hitelt érdemlő felmérés nem készült az erdélyi magyarság hazai politikai szimpátiájáról. Az, ahogy a Fidesz vezetője szinte menetrendszerűen változtatja álláspontjá t, hiteltelenné teheti a pártot a külhoniak szemében is - szögezte le Törzsök. Ráadásul a kettős állampolgárság kollektív megadásával az anyaország ártana a határon túliaknak, hiszen ez a jogi kötelék hátrányos lehet, amikor fontos politikai vagy közigazga tási posztra pályáznak az adott országban, s ilymódon megfosztják saját közösségüket fontos pozíciók betöltésétől. Nem is beszélve arról, hogyha például a Kasza József által hangoztatott déltiroli mintára területi autonómiát kapna a Vajdaság, vagy akár a Székelyföld, akkor a többségi szerbség, illetőleg románság sanda szemmel nézné a többszázezres, magyar állampolgársággal is rendelkező kisebbség törekvéseit. A határon túli magyar pártok képviselői egyetértettek azzal a kedvezménnyel, mely az utazási jogo kat bővíti. Ezt Hiller István, az MSZP elnöke mondta lapunknak, miután találkozott Bugár Bélával, Kasza Józseffel és Markó Bélával. A határon túli magyar szervezetek vezetői abban is egyetértettek, hogy az alkotmányban rögzítsék a külhoni magyarok jogait. - Közös ügyeink nagy többségében egyetértettünk, a találkozó jelentősége abban áll, hogy nem általánosságban beszéltünk a magyarok helyzetéről, hanem konkrét javaslatokat vitattunk meg - tette hozzá a pártelnök. A miniszterelnök egyelőre nem tervezi a Máé rt összehívását. Mint mondta, szerinte ezt akkor kellene megtenni, ha a bizottságok munkája és a konzultációk után egyetértés alakul ki, és el tudnak fogadni egy közös nyilatkozatot. A
